Papírozás és járulék tartós kiküldetésben lévő külföldi után

Megosztás Tetszik

A különböző igazolások mire kötelezik a tartós kiküldetésben lévő külföldi megbízóját? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.

Az olvasó részletesen így ecsetelte kérdését: „Intézményünknél egy német állampolgárságú magánszemély tartós kiküldetésben tevékenykedik, a kiküldő intézmény Németországban van, a kiküldetésért járó díjazását német köztisztviselőként (Beamter) kapja, ott adózik, és ott biztosított ezen jogviszonya után. Tartós kiküldetésben végzett feladatai mellett Magyarországon megbízzuk meghatározott feladatok elvégzésével, amelyről megbízási szerződést kötünk vele. A magánszemély hoz német illetőségigazolást, de nem hoz A1 igazolást a német biztosítotti jogviszonyáról. Ebben az esetben milyen levonások (szja, egyéni járulékok) terhelik a tőlünk kapott magyar megbízási díját? Abban az esetben, ha hoz A1 igazolást, akkor hogyan járunk el helyesen a megbízási díját terhelő levonásokat illetően?”

Az illetőségigazolás az adóügyi igazolás, az A1 igazolás pedig biztosítási igazolás. Vagyis a kettő nem ugyan azt jelenti – kezdte válaszát Juhász Tibor. Természetesen többségében lehetséges, hogy a kettő egybeesik, de nem feltétlen. Az adóügyben ismerünk úgynevezett korlátlan és korlátozott adókötelezettséget, a korlátlan adókötelezettségnek az alapja az úgynevezett belföldiség, ami állampolgársággal és lakóhellyel azonosítható főszabály szerint. Az illetőség az adózás rendjéről szóló 85/A § (10) bekezdése szerint állapotot és tartalmat igazolja, ami a jövedelemadók tekintetében határozza meg az adókötelezettség helyét, (korlátlan adókötelezettség).

A biztosítás tekintetében az uniós szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a magyarországi munkáltatók munkavállalóikat az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT térség) valamely tagállamába, illetve Svájcba küldjék ki munkavégzés céljából, illetve fordítva.

A kiküldetésekre vonatkozó legfontosabb szabályokat a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet (a továbbiakban: rendelet), valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5) kormányrendelet tartalmazza hazánkban.

A munkavállaló, amennyiben munkáltatója az EGT tagállamok valamelyikébe vagy Svájcba küldi ki, legfeljebb 24 hónapig marad a kiküldő tagállam társadalombiztosítási szabályainak hatálya alatt. Ennek az időtartamnak a további hosszabbítása a fogadó állam hatóságának egyoldalú döntése alapján lehetséges.

Kiküldetés esetén a kiküldött részére a magyar társadalombiztosítási jogviszonyt a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv az A1 jelű nyomtatvánnyal igazolja, amely legfeljebb 24 hónapra adható ki. Az A1 nyomtatványt az Igénylőlap Kiküldetési Igazoláshoz elnevezésű nyomtatványon lehet igényelni.

A korábban kiadott E 101 jelű igazolások a rajtuk feltüntetett érvényességi idő végéig érvényesek maradnak, de egy E 101 jelű igazolást meghosszabbítani csak A1 jelű igazolással lehet.

Kiküldetés esetén a munkáltató az A1 jelű igazolást a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervtől az alábbi adatok megadásával igényelheti írásban az Igénylőlap Kiküldetési Igazoláshoz elnevezésű nyomtatványon:

• a munkáltató neve (elnevezése, székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,

• a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,

• a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása a NACE Rev. 2 rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR (egyéni vállalkozó esetén szakmai kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,

• a kiküldő munkáltatóval szerződést kötő külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, a munkavégzés helye, amennyiben ez eltér, illetve ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és

• a kiküldő munkáltatóval szerződést kötő külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, a munkavégzés helye, amennyiben ez eltér, illetve ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe),

• a kiküldetés tervezett időtartama.

A munkáltató nyilatkozik továbbá arról, hogy

• a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően rendelkezik legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal,

• a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,

• a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,

• a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson,

• a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,

• a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal – a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint – azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,

• Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat, és

• belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat.

• A jelentős belföldi gazdasági tevékenység alátámasztására a munkáltató közli 

  • a külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevételeit,

  • egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételén belül a belföldi tevékenységből származó összes bevételeit.

Az egészségbiztosítási szerv a foglalkoztató kérelmét a kérelem benyújtását követő 30 napon belül bírálja el. Ha a kérelemnek helyt ad, A1 jelű nyomtatványt ad ki, a kérelem elutasítása esetén határozatot hoz, mellyel szemben jogorvoslatnak van helye.

A kiküldetés meghosszabbítása 24 hónapon túl, a koordinációs rendeletekben meghatározott szabályok alóli kivétel megállapítását a munkáltató az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP, 1139 Budapest, Váci út 73/A) kérheti.

A kivétel megállapításának akkor lehet helye, ha

• a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti külföldi tevékenységének időtartama előre láthatóan meghaladja a 24 hónapos időtartamot, vagy

• a munkáltató és a munkavállaló teljesíti ugyan a kiküldetés feltételeit, de a magyar jogszabályok alkalmazására irányadó 24 hónap már lejárt, és kivétel megállapítása hiányában olyan egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, amely indokolttá teszi a kivétel megállapítását.

A munkáltató kérelmét a www.oep.hu honlapról letölthető igénylőlapon nyújtja be, és azzal egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.

Az OEP, amennyiben a kérelmet támogatja, javaslatot tesz eseti kivétel-megállapításra a másik érintett tagállam erre kijelölt szervének. A másik tagállam hozzájárulása esetén az A1 jelű igazolást az OEP adja ki a tevékenység időtartamára, de legfeljebb 5 éves érvényességgel. Szólnak a magyar szabályok.

A szociális biztonsági egyezménynek a célja fordított esetben is hasonló szabályokat kell eredményezzen, de egy dolgot mindenképen kijelenthetünk, hogy a területi hatálya alatt levő biztosítottnak csak egy biztosítása lehet.

Ebből az következik, nem vizsgálva a tartósság idejét, hogy ha feltételezem, hogy a kiküldött német biztosított, akkor Magyarországon nem lehet biztosított. Következtetésképen, hogyha itthon esetleg létrejön a korlátozott adókötelezettsége, akár a jövedelem, akár a tartózkodás, akár a létérdek, vagy költség elszámolásra való tekintettel, akkor lehet jövedelemadózása, de nem lehet biztosítása. A jövedelemadózásra, a jövedelem típust kell megállapítani a Németországgal 2011. II. 28. aláirt, 2011. évi LXXXIV. törvény 2012. I. 01-től hatályos, kettős adóztatást elkerülő egyezmény szabályai szerint.