Őstermelők társadalombiztosítási jogállását érintő kérdések

Megosztás Tetszik

A mezőgazdasági őstermelők biztosítási és járulékfizetési kötelezettségének változása jó alkalmat nyújt arra, hogy áttekintsük néhány, a témához kapcsolódó gyakran felvetett problémát.

Kezdjük a biztosítási kötelezettséggel, amely alapvetően a jövő évtől sem változik! Főszabály szerint [a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. (Tbj.) törvény 6. § (1) bekezdés h) pontja] a mezőgazdasági őstermelőre továbbra is kiterjed a biztosítás, kivéve, ha az érintett
♦ kiskorú (őstermelők családi gazdaságának tagja),
♦ sajátjogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjaként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, illetve 
♦ más jogviszonyában – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (pl. megbízás) – biztosított.

Megszűnik viszont a biztosítást kizáró „20 éves szabály”, amiből az is következhet, hogy aki az elmúlt években azért nem vált őstermelőként biztosítottá, mert az őstermelői tevékenység megkezdéséig szerzett szolgálati ideje, illetve a nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő idő együttesen nem tett ki 20 évet, január 1-jével mégiscsak biztosított lesz. (Ezen még az sem változtat, ha túl van az öregségi nyugdíjkorhatáron, kivéve, ha nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjban részesül.)

A mezőgazdasági őstermelő társadalombiztosítási jogállását és járulékfizetési kötelezettségét alapesetben továbbra sem érinti, ha nappali tagozatos tanulmányokat folytat. Ellenben, ha ezzel összefüggésben biztosítottá válik (pl. tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként vagy szakképzési munkaszerződés alapján), akkor természetesen kizárt az őstermelői biztosítása.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja mi a biztosítási kötelezettsége annak az őstermelőnek, aki egyáltalán nem rendelkezik bevétellel, illetve miként alakul ebben az esetben a szolgálati idő, ki minősül kezdő őstermelőnek, és bevételnek minősül-e a támogatások összege!