Őstermelők, figyelem! Itt a fogódzó, mikor, milyen járulékokat kell fizetni

Megosztás Tetszik

Olvasói kérdések alapján úgy tűnik, nem egyértelmű a jogalkalmazók számára, mi a helyzet azzal a mezőgazdasági őstermelővel, aki e tevékenységéből nem szerez jövedelmet. Cikkünkben ezt járjuk körbe, bemutatva a szabályozást, s néhány konkrét példát is.

A mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási kötelezettségeire vonatkozó szabályokat az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és a szociális hozzájárulási adó szabályait is tartalmazó 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Szocho) határozzák meg.

A Tbj. több paragrafusa is foglalkozik a mezőgazdasági őstermelőkkel.

Először is érdemes megemlíteni a Tbj. 5. §-át a biztosítottak fogalmának meghatározásai között. E jogszabályhely (1) bekezdésének i) pontja szerint a mezőgazdasági őstermelő akkor biztosított, ha

– a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, s
– egyéb jogcímen nem biztosított.

Azt, hogy a biztosított mezőgazdasági őstermelő hogyan köteles a járulékfizetésre, a Tbj. 30/A §-a szabályozza. A 30/A § a járulékfizetési kötelezettségek meghatározásánál különbséget tesz aszerint, hogy a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét a tárgyévben kezdi-e meg, vagy már rendelkezik e tevékenységéből előző évi jövedelemmel.

Ha kezdő, akkor a kezdés évében a minimálbér után köteles természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizetni. Munkaerő-piaci járulék fizetésére nem köteles. Ez 2014. évben azt jelenti, hogy havonta 101 500 forint után kell fizetnie 7 százalék egészségbiztosítási, valamint 10 százalék nyugdíjjárulékot.

A szocho-törvény 457. § (4) bekezdése szerint a mezőgazdasági őstermelő saját maga után havonta a minimálbér alapján köteles a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetésére. Abban az esetben, ha e tevékenységéből már rendelkezik előző évi jövedelemmel, s az nem haladta meg a 8 millió forintot, akkor a Tbj. 30/A § (2) bekezdése szerint a tárgyévet megelőző évben elért bevételének a 20 százaléka után köteles természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizetni.

Ez azt jelenti, hogy ha például az előző évi, e tevékenységéből származó jövedelme 6 millió forint volt, akkor ennek a 20 százaléka, vagyis éves szinten 1 millió 200 ezer forint után lesz köteles a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási és a 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetésére. Ez havonta 100 ezer forint utáni fizetési kötelezettséget jelent.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mely esetekben kell, illetve nem kell megfizetni a szochót, s mindez milyen következményekkel jár együtt, s mi a helyzet azzal a mezőgazdasági őstermelővel, aki az adott évben nem szerez jövedelmet.