Öregségi nyugdíj, havi átlagkereset számítása 2021-ben – példákkal

Megosztás Tetszik

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere az idei évben sem változott. A nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.

Főszabály szerint a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig – úgynevezett átlagszámítási időszak – elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni, amennyiben az igénylő ezen időszak legalább fele részében keresettel, jövedelemmel rendelkezik.

Példa: a 2021. június 11-étől nyugdíjat igénylő biztosított átlagkeresetének kiszámítása az 1988. január 1-jétől 2021. június 10-éig terjedő időszak 12 215 napja alapján történik, ha ezen tartam alatt legalább 6108 napra van keresete, jövedelme.

A havi átlagkereset kiszámításához első lépésben meghatározásra kerül évenként a keresetek mértéke, összege. Keresetként kizárólag nyugdíjjárulék, illetve 2020. július 1-jétől elért keresetek esetében társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló kereseteket lehet figyelembe venni. Ezt azért fontos megemlíteni, mert jellemzően 1997 előtt számos olyan biztosítási jogviszonyból származó kereset, jövedelem is kifizetésre került, mely az adott időszak alatt hatályos szabályozás szerint csak adóterhet viselő kereset volt, azonban nyugdíjjárulékot nem vontak belőle (például a jubileumi jutalom 1992. február 29-ig nem képezte a járulékok alapját).

A kereseti adatok figyelembe vételével kapcsolatban meg kell említeni, hogy vannak olyan, jellemzően családtámogatási ellátások, illetve munkaerő-piaci támogatások, melyek járulékalapot képeznek, azonban kizárólag abban az esetben kerülnek figyelembe vételre, ha beszámításuk a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét pozitív irányba befolyásolja (például a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj, az ápolási díj, a gyermekek otthongondozási díja, a munkanélküli járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, a rehabilitációs járadék és a rehabilitációs ellátás összege, a rendvédelmi, honvédelmi, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti  egészségkárosodási járadék, keresetkiegészítés). 

Azon személyek esetében, akik az átlagszámítási időszak alatt a fent említett ellátásokban is részesültek, kettős számítást kell végezni, az egyik az előzőekben említett keresetek figyelmen kívül hagyásával, a másik pedig azok figyelembe vételével határozza meg a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan történik a megállapított keresetek úgynevezett teljes nettósítása, valamint a valorizálás!