Öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapíttatása: ezért célszerű

Winkler Róbert nyugdíjszakértő

2020.11.05., 06:15 Frissítve: 2020.11.04., 18:10 3

Tetszik

A hatályos társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően öregségi teljes nyugdíj – főszabályként – annak a személynek állapítható meg, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább 20 év, nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idővel.

A hatályos nyugdíjjogi szabályozás szerint az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár az alábbi szerint változik:

» 1952. január 1-je előtt született: a betöltött 62. életév,

» 1952-ben született: a 62. életév betöltését követő 183 nap,

» 1953-ban született: a betöltött 63. életév,

» 1954-ben született: a 63. életév betöltését követő 183 nap,

» 1955-ben született: a betöltött 64. életév,

» 1956-ban született: a 64. életév betöltését követő 183 nap,

» 1957-ben vagy azt követően született: a betöltött 65. életév.

A fentiek alapján tehát, korhatárbetöltésre alapozva az idei évben az 1956. év első felében és azt megelőzően született személyek szerezhetnek jogosultságot öregségi nyugdíjra.

Olvassa el a téma kapcsán az Adózóna "Nyugdíjemelés: itt a kormányrendelet, ennyi lesz a kiegészítés", valamint "Nők 40: évekig magas, majd nagyon alacsony jövedelem – így befolyásolja a nyugdíjat" című írásait is!

Az emberek túlnyomó többsége a nyugdíjkorhatár betöltésekor igénybe is veszi a jól megérdemelt nyugdíjat, azonban azok számára, akik attól félve, hogy a korai nyugdíj igénybevétele alacsonyabb összegű nyugdíjat eredményezne, vagy akik csupán a későbbiek folyamán szeretnék megállapíttatni az öregségi nyugdíjukat, a jogszabály lehetővé teszi a nyugellátás folyósítás nélküli megállapítását, más néven az úgynevezett öregségi nyugdíj rögzítését.

Az öregségi nyugdíj rögzítésén azt kell érteni, hogy az a személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a nyugdíjkorhatáráig az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati időt megszerezte, kérheti, hogy öregségi nyugdíját állapítsák meg, de ne folyósítsák, azaz rögzítsék: a nyugdíjkorhatár betöltésének napján milyen összegű nyugellátásra jogosult.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, miért célszerű a nyugellátás folyósítás nélküli megállapíttatása, valamint hogy hogyan és mikor kell/lehet előterjeszteni!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (3)

Winkler Róbert 2020. 11 10., 08:40

A nyugdíj összege 2020. évben a 2016-tól 2020-ig terjedő időre járó növelésekkel havi 120 ezer forint.

Winkler Róbert 2020. 11 10., 08:35

A példa szerinti esetben az utolsó 4 év keresetei jóval magasabbak voltak, mint a 2016 év előtti keresetek szintjei. Összességében a jóval magasabb kereseti adatok, valamint a 4 évvel később alkalmazandó valorizációs szorzók mértékei eredményezik a két összeg közötti különbséget.
Olyan esetben, ha valaki az életpályája során végig a minimálbér közeli keresetekkel rendelkezett 2016. évben a nyugellátás alapjául szolgáló átlagkeresete havi 71 ezer forint körül volt, a nyugdíj megállapítása nélkül és ugyanolyan kereseti szint mellett 2020 évi nyugdíj megállapítás esetén a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset pedig nagyságrendileg 107 ezer forint. A nyugdíjak összege 2016 évben 41 év szolgálati idő alapján havi 59 ezer forint, 2020. évben pedig 45 év alapján havi 97 ezer forint.

Laci964 2020. 11 5., 08:59

Érdeklődöm, hogy a plusz 4 év munka miatt hogyan változhatott a több mint 40 évnyi átlagkereset 220.000 Ft-ról 446.000 Ft-ra? Nem túl életszerű.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.