Adomány önkéntes pénztárba: ezek az adózási következmények

Megosztás Tetszik

Kft. nem dolgozó tulajdonosa kaphat-e önkéntes nyugdíjpénztárba támogatói adományt a társaságtól? Hogyan kezelendő az ügylet a támogatott és a támogató szempontjából? Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Olvasónk a következőket tudakolta: A kft. egy tagjának önkéntes nyugdíjpénztárba (önyp) támogatói adományt (adomány) adna. A tag semmilyen tevékenységet nem végez a kft.-ben, csak „simán” tulajdonos. Az önyp alapszabálya szerint a támogató adományt adhat az adományozóval tagsági jogviszonyban álló pénztártagok részére. Jól gondolom, a kft.-nél az adott adomány könyvelését: nem minősül személyi jellegű egyéb kifizetésnek, hanem a tao-törvény 3. számú mellékletének 13. pontja alapján véglegesen átadott pénzeszköz? Az önyp nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, így a kft.-nél az adomány vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, és nem növeli az adóalapot? A pénztártag egyéni számláján jóváírt összeg 82 százaléka után 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót fizet év végén az adóbevalláskor, míg ezen jóváírás után 20 százalék adó-visszatérítésre jogosult. Még egy kérdésem van: az önyp alapszabálya szerint a támogató adományt adhat például a felhalmozási időszakban lévő, a nyugdíjkorhatárt a támogató által meghatározott időtartamon belül elérő, illetve a támogató Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának nem minősülő tagoknak stb. Ha az adomány a tao-törvény szerint véglegesen átadott pénzeszköz, és az önyp kiadja a fentiek szerinti igazolást, akkor ha a magánszemély megfizeti az adomány utáni adókat, a kft. bármely magánszemélynek adhat adományt úgy, hogy az vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, és nem növeli a tao-alapot? Akár a tulajdonosok hozzátartozóinak vagy egyéb magánszemélyeknek is, akik semmilyen jogviszonyban nem állnak a kft.-vel?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A támogatói adománynak nem feltétele a munkaviszony. Ekkor a vállalkozás adományt nyújt a pénztárnak, és rendelkezik arról, hogy a pénztártagok mely körének kívánja adni a támogatást. Ez a vállalkozásnál a megfelelő igazolás mellett elismert költség, adója nincs, a magánszemélynél viszont adóköteles jövedelem, ahogy azt kérdésében leírja. A dolog lényege az, hogy a juttatónál azért nem visel adóterhet, mert azt a magánszemély viseli, de ő is kedvezően:

Személyi jövedelemadó – a támogatásként kapott összeg x 0,82 x 0,15 = támogatásként kapott összeg x 12,3%

Egészségügyi hozzájárulás – a támogatásként kapott összeg x 0,82 x 0,22 = támogatásként kapott összeg x 18,04%

A dolgozót terhelő elvonás összesen 30,34%

Az adomány összege a pénztári befizetések adókedvezményének alapja is egyben. Ugyanis a személyi jövedelemadó törvény alapján, az ott szabályozott mértékkel és módon a tag az adományként befizetett összeg 20 százalékot visszaigényelheti. Évente maximum 750 000 forint után lehet 150 ezer forint adót visszaigényelni a pénztári számlára.

Vagyis az adókból kivonva az adókedvezményt, a munkáltatói támogatás végső adóvonzata 10,34 százalék.

Támogatást az adott pénztár szabályzatában felsoroltak, de leegyszerűsítve voltaképpen és általában bármely pénztártag kaphat.

Az önkéntes pénztári törvény (Öpt.) szerint bárki adhat adományt, támogatást a pénztárnak, ha erre vonatkozóan szerződést kötöttek. Az adományozási/támogatási szerződésben meg lehet határozni, milyen célra adja az adományozó az adományt. Sőt az adomány adható rendszeresen, vagy akár alkalomszerűen is – például bónusz vagy prémium kifizetéseként is.

Az Öpt. szerint az adomány a tagság egésze vagy az alapszabályban meghatározott körökbe tartozó személyek részére adható. Az adomány nyújtására nincs előírás, nem kötelező és nem normatív módon is adható. Akár személyenként differenciált összeg is fizethető.