hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Önellenőrzés: amikor bevalláskor biztos, hogy szükség lesz rá

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő
1

Több alkalommal foglalkoztunk már a jogviszonyuk fennállása alatt nyugdíjassá vált munkavállalókat érintő bejelentési és járuléklevonási kötelezettséggel, akik esetében már a bevallás elkészítésekor borítékolható a későbbi korrekció szükségessége. Tekintve, hogy nemrégiben több erre irányuló kérdést is kaptunk, úgy gondoljuk, érdemes ismét áttekinteni a témát.

A munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszonyban álló dolgozóra a nyugdíjazása napjától nem terjed ki a biztosítás, a bérét nem terheli egyéni járulék, illetve vele kapcsolatban a foglalkoztatónak nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) és szakképzési hozzájárulást (szakho) lerónia.

Ezen túlmenően a nyugdíjazás napjától számított 8 napon belül biztosítási jogviszonyának megszűnését a foglalkoztatónak a T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie.

Csakhogy – és ez okozza a problémát – a nyugdíjazás első napján sem a dolgozó, sem pedig a munkaadója birtokában nincs olyan dokumentum, amely igazolná, hogy nyugdíjasról van szó. A nyugdíjigény benyújtása ugyanis nem egyenlő a jogosultsággal, illetve a nyugdíjas státusszal.

Az igény elbírálására a jogszabály 45 napot biztosít. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatónak minimálisan egy, de inkább két havi (08-as) bevallást is anélkül kell benyújtania a munkavállalóval kapcsolatban, hogy biztos tudása lenne a nyugdíjas státuszáról. Arról a helyzetről nem is beszélve, amikor a nyugdíjelbírálás (például egyes nemzetközi ügyekben) ennél jóval hosszabb időt vesz igénybe.

Tovább árnyalja a képet, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 64. paragrafusának (2) bekezdése értelmében a nyugellátást akár hat hónapra visszamenőleg is lehet igényelni, ami a biztosítási jogviszony megszűnésének kényszere miatt jóval egyszerűbbé vált. Ebben az esetben még bizonyosabb az önellenőrzés szükségessége, és az ezzel érintett hónapok száma is több, a kérdés mindössze annyi, hogy mikor lehet elvégezni a korrekciót.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből választ kap a kérdésre.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

Adóhiánnyal fenyegetni az olvasókat nem szerencsés, ha az adóhiány valójában sosem fog előállni. A foglalkoztató a tőle elvárható módon jár el, ha a nyugdíjazás várható időpontjától nyugdíjasnak tekintti a személyt, miután a nyugdíjigényről értesült.

A cikk komandatlanul a lesben álló, adóhiányra vadászó adóhatóság képét festi le...

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink