A nyugdíjazás időpontja és a járulék: ezen bizony agyalni kell

Megosztás Tetszik

A hónap közepén megy nyugdíjba, de továbbra is dolgozik, ráadásul a nyugdíjazás időpontjáról még nincs határozata? Az új katatörvény szerinti kisadózóként lesz nyugdíjas? Visszamenőleg kéri nyugdíját? Ezekben az esetekben fejtörést okozhat a fizetendő járulék.

Főszabály szerint a biztosítás az alapjául szolgáló jogviszony tartama alatt áll fenn. Ugyanakkor vannak olyan élethelyzetek, amikor az alapjogviszony (például munkaviszony) nem szűnt meg, ám ennek ellenére az érintettre nem terjed ki a biztosítás.

Az egyik ilyen a biztosítás szünetelése, a másik pedig, amikor az adott személy érvényesíti a nyugdíjjogosultságát, miközben a munkavégzésre irányuló jogviszonyában tovább folytatja a tevékenységét.

Az érintett a nyugdíjazása napjától kiegészítő tevékenységűnek minősül és e naptól nem terheli járulékfizetési kötelezettség.

A nyugdíjazást követően a nyugdíjazást megelőző időszakra eső kifizetések utáni járulékfizetés szabályait teljeskörűen meghatározza a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény).

A jogszabály 24. szakasza rögzíti, hogy járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni, mégpedig a kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint.

Mindehhez a törvény 30. szakasza annyit fűz, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogy milyen szabályokhoz kell igazodni a nyugdíj és a járulékfizetés összehangolásánál!