hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjjárulék-csökkentés: továbbra is áll a bál Romániában

  • MTI

Változatlan formában fogadta el a román szenátus hétfőn a Traian Basescu államfő által megfontolásra visszaküldött, nyugdíjjárulék-csökkentésről szóló törvényt.

A jogszabály elfogadása érdekében a román parlamentet rendkívüli ülésszakra hívták össze, hogy a - jelenleg 20 és 30 százalék közötti - nyugdíjjárulék öt százalékkal való csökkentése az eredetileg tervezett időpontban, október elsején hatályba léphessen.

Romániában a novemberi államfőválasztásra készülő pártok egymást vádolják azzal, hogy a gazdaságélénkítő intézkedést csak szavazatszerző céllal támogatják. A járulékcsökkentést elvileg Basescu sem ellenezte, de úgy vélekedett, a technikai recesszióba került román gazdaság most nem tudná fedezni a bevételkiesést.

Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök az ülés előtt úgy nyilatkozott: a jobboldali államfő csak azért hátráltat egy vállalkozóbarát intézkedést, mert azt politikai ellenfele akarja bevezetni.

A parlament rendkívüli ülésszakát a - Basescuval közösséget nem vállaló - Keresztény-liberális Szövetség (ACL) kezdeményezte. A jobboldali választási tömörülés ezzel szaván akarta fogni Pontát, mert szerintük az államfői tisztségre pályázó kormányfő csak a vállalkozók szavazatainak megszerzése érdekében harangozta be a járulékcsökkentést, de valójában nem sietne bevezetésével.

A szenátus hétfői ülésén Ioana Petrescu pénzügyminiszter az egykulcsos adórendszer bevezetéséhez hasonló bátor lépésnek nevezte a járulékcsökkentést, amelytől 70 ezer új munkahely létrehozását, a feketegazdaság kifehérítését remélik.

A tervezet szerint a munkáltatóknak az eddigi 20,8 százalékos nyugdíjjárulék helyett 15,8 százalékot kell fizetniük az államkasszába alkalmazottaik bére után. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő magasabb járulékkulcsokat is 5 százalékponttal 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelnék.

Ha a törvényt a képviselőház is változatlan formában szavazza meg, akkor az államfő már nem tagadhatja meg kihirdetését, hatályba lépését viszont tovább hátráltathatja azzal, ha normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink