Nyugdíjemelés: már júniusban indokolt lett volna az elszálló infláció miatt

Megosztás Tetszik

A legutóbbi kormányinfón elhangzottak szerint majd csak szeptemberben születhet döntés az esetleges évközi nyugdíjemelésről. A Bankmonitor számításai szerint viszont már júniusban indokolt lett volna egy 4,6 százalékos emelés annak érdekében, hogy a nyugdíjak – a törvényi előírásoknak megfelelően – megőrizzék a reálértéküket. Az egy hónappal frissebb inflációs adatok ismeretében ez a szám már 4,7 százalékra tehető.

A nyugdíjtörvény ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a kormány alulbecsülné az inflációt – amint az az utóbbi években rendszeresen előfordult. Ha az év első 8 hónapjának tényadatai alapján az általános infláció és a nyugdíjas infláció közül legalább az egyik várhatóan meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor novemberben a különbözet mértékéig visszamenőleges hatályú kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.

Ilyen kiegészítő nyugdíjkorrekciót 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is kaptak az idősek, sőt, az utóbbi 2 évben a törvény előírásától pozitív irányba eltért a kormány, és részben már nyáron kifizette a szükséges emelést. Ezzel szemben idén már nem látszik valószínűnek, hogy hasonló nyári nyugdíjkorrekció érkezzen, holott az indokoltsága továbbra is vitathatatlan.

Tényleg elmaradhat az idei nyugdíjkorrekció?

Jelenlegi tudásunk szerint szeptemberben születik majd döntés arról, hogy kell-e idén évközi nyugdíjkorrekciót alkalmazni, és ha igen, akkor milyen mértékben. A legutóbbi kormányinfón elhangzottak alapján a kormány egyelőre elképzelhetőnek tartja, hogy egy gyors letörés eredményeképpen végül sem az általános infláció, sem a nyugdíjas infláció nem fogja meghaladni az évi 15 százalékot. Ez annak fényében különösen optimista várakozás, hogy az idei év első 6 hónapjában az általános infláció átlagosan 23,7 százalék volt, a nyugdíjas infláció pedig ennél is lényegesen magasabb, 25,1 százalék. Persze matematikailag nem lehetetlen, hogy a 12 havi átlagok 15 százalékra térjenek vissza, bár ehhez rendkívül erős letörés kellene a második félévben.

Az első 6 havi inflációs tényadatok lassan csökkenő pályát jártak be: az általános infláció 25,7 százalékról 20,1 százalékra mérséklődött, míg a nyugdíjas infláció év elején 27,4 százalékról indult, de még júniusban is elérte a 21,2 százalékot.

Ilyen körülmények között igen nehéz elképzelni, hogy az éves átlagok megálljanak 15 százaléknál: ehhez az kellene, hogy a második félévben (azaz mostantól!) az általános infláció 6,4 százalékos átlagot produkáljon, a nyugdíjas infláció pedig még alacsonyabb, kereken 5 százalékos átlagot mutasson júliustól decemberig.

Ismeretes, hogy a kormány mostani várakozásai szerint december előtt 1-1,5 hónappal (azaz október-november körül) érhetjük el az egyszámjegyű inflációt. Ez indirekt módon azt is jelenti, hogy még szeptemberben is 10 százalék fölött lesz az áremelkedés. Ha beigazolódik a kormány ezen prognózisa, az 15 százaléknál biztosan sokkal magasabb éves inflációt vetít előre.

Mennyi emelésre számíthatnak az idősek?

Valójában már most is borítékolható, hogy a januári 15 százalékos nyugdíjemelés mértékét mindkét inflációs mutató jócskán meg fogja haladni. A Magyar Nemzeti Bank júniusban publikált idei előrejelzése 16,5-18,5 százalék, de a megkérdezett piaci elemzők még ennél is fájdalmasabb, 18-19 százalék közötti értékre számítanak. Ne felejtsük el, hogy a nyugdíjas infláció az első félév minden hónapjában jelentősen meghaladta az általános inflációt, így az egész éves átlaga is könnyedén magasabb lehet majd.

Feltételezve, hogy idén a két vizsgálandó infláció közül reálisan legalább az egyik 18 százalék is lehet, akkor novemberben a nyugdíjtörvény értelmében minimum 3 százalékos nyugdíjkorrekciónak kell érkeznie. Ez a mostani átlagnyugdíjra, 210 ezer forintra vetítve nagyjából 6300 forint havi nyugdíjemelést eredményezne, melyet januárig visszamenőleg kaphatnak meg a nyugdíjasok.

Eszerint novemberben az átlagnyugdíj megemelkedhet kb. 216 ezer forintra, valamint az idősek egy összegben kézhez kaphatják a januártól októberig eltelt 10 hónapra (plusz a 13. havi nyugdíjra) járó emelést is: ez az átlagnyugdíj szintjén kb. 69 ezer forint egyszeri kifizetést jelentene.

A visszamenőleges emelésre az öregségi nyugdíjasok (kb. 2 millió fő) és az úgynevezett nyugdíjszerű ellátásokban részesülők (kb. félmillió fő) is jogosultak. Ők együttesen kb. havi 465 milliárd forint ellátást kapnak az államtól, tehát 3 százalékos nyugdíjkorrekció nagyságrendileg havi 14 milliárd forint plusz ráfordítást igényel.