Nyugdíjazási stop június végéig?

Megosztás Tetszik

2014 első félévében várhatóan alig, de a szokásosnál mindenképpen kevesebbel nő majd – sőt az elhalálozások miatt még csökkenhet is – a nyugdíjasok száma. Cikkünk ennek okait magyarázza.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) alapján a sajátjogú öregségi nyugdíjban részesülők köre alapvetően két nagy csoportra bontható: az egyikbe azok tartoznak, akik már betöltötték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a másikba pedig azok, akik még alatta vannak ennek az életkornak.

Ez utóbbiak közé azok a nők tartoznak, akik a Tny. tv. 18. § (2a)-2(d) bekezdése („nők 40 éve”) alapján váltak nyugdíjassá vagy a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. (2) bekezdése c) pontja hatálya alapján a korhatár előtt megállapított öregségi nyugdíjuk a 2011. december 31-én fennálló 40 évnyi jogosultsági idejükre tekintettel öregségi nyugdíjként került továbbfolyósításra.

A korhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasok státusza mindössze annyiban különbözik a korhatárt már betöltött társaikétól, hogy rájuk – keresőtevékenység folytatása esetén – még vonatkozik a minimálbér 18-szorososa, mint éves kereseti korlát. (Zárójelben jegyezzük meg, létezik még egy a jelenleg hatályos nyugdíjkorhatárnál fiatalabb nyugdíjas réteg, akikre ráadásul az előzőekben említett – a Tny. 83/B szakaszában meghatározott – kereseti korlát sem vonatkozik. Ők azok, akik 1954-ben vagy ezt megelőzően születtek és 2012. előtt már szolgálati nyugdíjban részesültek.)

Az említett kereseti korláton kívül a különböző korosztályokhoz tartozó nyugdíjasokat munkavállalóként vagy vállalkozóként ugyanazok a kötelezettségek terhelik és a megfizetett nyugdíjjárulékuk alapján egyaránt félszázalékos nyugdíjemelést igényelhetnek.

De mit is kell öregségi nyugdíjkorhatáron érteni?

Az öregségi nyugdíjkorhatár jelen pillanatban nem egy fix (lottón vagy sorsjegyen megjátszható) szám, hanem még éveken keresztül az érintett születési idejétől függő érték, amely a Tny.tv. 2009-ben (a 2009. évi XL. törvénnyel) módosított 2010. január 1-jétől hatályos 18. szakaszának (1) bekezdése értelmében a következők szerint alakul: 

• az 1952. január 1-je előtt születettek esetében, a betöltött 62. életév,
• az 1952-ben születettek esetében a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• az 1953-ban születettek esetében a betöltött 63. életév,
• az 1954-ben születettek esetében a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• az 1955-ben születettek esetében betöltött 64. életév,
• az 1956-ban születettek esetébe a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• az 1957-ben vagy azt követően született esetében pedig a betöltött 65. életév.

 A számsorból az is következik, hogy 2014. január 1-je és június 30. között senki nem tölti be Magyarországon a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Hiszen, aki 1952. előtt született, az már 2013-ban elérte a 62. életévét, viszont aki ezt követően látta meg a napvilágot, neki már nem elég a nyugdíjkorhatár eléréséhez a 62 esztendő (melyet 2014 első félévében érhet meg), hanem ehhez még további 183 napot kell várnia.

Tekintve, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság egyik legfontosabb feltétele a betöltött öregségi nyugdíjkorhatár, ez elvben azt is jelenthetné, hogy ez év első félévében nem gyarapodik a nyugdíjasok száma.

Természetesen ez nem így van, hiszen a 40 év jogosultsági időt ezen időszakban elért hölgyek nyilván benyújtják nyugdíjigényüket, illetve nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy számosan vannak olyanok, akik különböző okok miatt csak utólagosan, éppen ebben az időszakban élnek már korábban megszerzett nyugdíj (vagy netalántán korhatár előtti ellátásra) való jogosultságukkal.
Számolja ki várható nyugdíját az Adózóna nyugdíjkalkulátorával!