Nyugdíjasok az Mt. és a Tbj. tükrében: azonosságok és különbözőségek

Megosztás Tetszik

Jelentősen változtak idén a munka törvénykönyvének szabályai, amelynek keretében a nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezés is módosult. Cikkünkben összehasonlítjuk a nyugdíjasok meghatározását a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) és munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján, és kitérünk az Mt. nyugdíjasokra vonatkozó 2023. évi módosítására.

– öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább 20 év (résznyugdíjhoz 15 év) szolgálati idővel rendelkezik; továbbá

– öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik.

A Tbj. azonban ennél szélesebb körben határozza meg a saját jogú nyugdíjas fogalmát. E szerint saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki

– a Tny., illetve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

– nemzetközi egyezmény alkalmazásával a Tbj. 5. paragrafus (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban részesül, vagy

– a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

Megjegyzés: A fentiekben ismertetett személy akkor is saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha a nyugellátásának folyósítása szünetel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, miként rendelkezik a munka törvénykönyve a nyugdíjas munkavállalóról, és ismertetjük a rokkantsági ellátásban részesülők számára előnyös jogszabályváltozást!