Több állás: megszűnik-e a nyugdíj a kereseti korlát túllépése miatt?

Megosztás Tetszik

Megszűnik-e a nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjas nyugellátása, ha a több jogviszonyból származó bevétele meghaladja a kereseti korlátot? – kérdezte az Adózóna olvasója. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjas esetén megszűnik-e a nyugellátás, ha katás egyéni vállalkozóként (25 ezer forint fizetése mellett) keletkezik katás jövedelme, illetve ha emellett még alkalmi munkásként is foglalkoztatják eseténként, vagyis a kereseti korlátot, évi 18*149 ezer forintot meg fogja haladni a fenti két bevétele? A fenti esetekben kell-e figyelni arra, hogy a nyugdíjas közszférában vagy vállalkozói szférában dolgozik alkalmi munkásként vagy egyéni vállalkozóként?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdése szerinti személy nők kedvezményes nyugdíjában részesülhet, mivel jelen időpontban nyugdíjkorhatár betöltése előtt korai nyugdíjazásra kizárólag ez a nyugdíjazási forma létezik. Amennyiben az előzőekben említett személy a nyugdíj melletti vállalkozása után a közterheket kisadózóként teljesíti, úgy e jogviszonya alapján nem válik biztosítottá, mivel a nem főállású kisadózó nem biztosított. Ennek alapján, ha kizárólag kisadózóként végez keresőtevékenységet a nyugdíj mellett, a kereseti korlát alkalmazására nem kerül majd sor, hiszen nem lesz nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme.

Szintén nem kell figyelembe venni a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony keretében foglalkoztatott nyugdíjas e keresőtevékenységéből származó jövedelmeit, mivel 2019. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban álló személy e jogviszonya alapján nem válik biztosítottá és ily módon nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége sem keletkezik.

Ugyanakkor a kérdése szerint a „katás” vállalkozás mellett az érintett személy alkalmi munkásként is végez keresőtevékenységet. Ezzel kapcsolatban felhívom a figyelmét, hogy amennyiben a munkavégzésre nem a munka törvénykönyve általános szabályai szerint létesített munkaviszony keretében kerül sor, hanem a munkaviszonyokra nem kötelező és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében (mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka, vagy alkalmi munka) kerül sor, és a kizárólag ezen jogviszonyokból származó keresetek meghaladják a keresetkorlát összegét, úgy a nyugellátás folyósítását a keresetkorlát elérését követő hónap első napjától a tárgyév végéig szüneteltetni kell. Erre azért csekély esély mutatkozik, figyelemmel arra, hogy az idénymunka, illetve alkalmi munka után nem a tényleges keresetek után, hanem meghatározott mértékű közteherjegy megváltásával kell rendezni a közterheket, mely közteherjegyekhez olyan mértékű járulékalapok párosulnak (napi 1370, illetve 2740 forint), melyekből a keresetkorlát nem érhető el.

Az a tény, hogy a közszférában dolgozik, de a foglalkoztatás nem közszolgálati típusú jogviszony, hanem például a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony vagy megbízási jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történik, nem eredményezi a nyugellátás kötelező szüneteltetését; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C §-a szerinti kötelező nyugdíjszüneteltetést ugyanis csak azon személyek esetében kell alkalmazni, akik a nyugdíj melletti keresőtevékenységüket közszolgálati típusú – például közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony – jogviszony keretében végzik.

Tippeket szeretne a bérköltség csökkentésére?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.
Részletek >>