adozona.hu
Nyugdíj vagy továbbdolgozás, melyik éri meg? Nézze meg példáinkat!
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdij_vagy_tovabbdolgozas_melyik_eri_meg__28R2X8
Nyugdíj vagy továbbdolgozás, melyik éri meg? Nézze meg példáinkat!
Tetszik
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt sok emberben felvetődik a kérdés, hogy vegye-e igénybe az öregségi nyugdíjat a korhatára elérésekor, vagy dolgozzon-e tovább? Mikor lesz több a nyugdíja, ha azt a megállapított nyugdíj melletti kereső tevékenység alapján növelik, vagy a korhatár betöltését követően továbbdolgozik és a nyugellátás megállapítását egy későbbi időponttól kéri? Megmutatjuk.
Általánosságban elmondható, hogy a nyugellátás összege az adott személy megszerzett szolgálati idejétől, valamint a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ. A nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét pedig az úgynevezett béridőszakon belül – 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáig – elért nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni.
Fontos megemlíteni, hogy a nyugdíjigényt a nyugellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ami egyben azt is jelenti, hogy az átlagkereset kiszámításakor a megállapítás évére meghatározott valorizációs szorzókat kell alkalmazni.
A fentiek alapján tehát, amennyiben valaki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől veszi igénybe az öregségi nyugdíjat, úgy abban az esetben meghatározásra kerül a szolgálati ideje és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkeresete, a nyugdíj összege pedig az átlagkeresetnek a szolgálati időhöz rendelt százaléka lesz. Amennyiben a megállapítást követően az adott személy ismét kereső tevékenységet folytat, úgy abban az esetben a megállapított nyugellátást az e kereső tevékenységből származó nyugdíjjárulék alapot képező kereset egytizenketted részének 0,5 százalékával lehet növelni. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22/A §-a szerinti növelést azonban legkorábban a kereset megszerzését követő naptári évben lehet igényelni, és annak megállapítására is – amennyiben a kereső tevékenység az év végéig fennállt – a követő év január 1-jétől nyílik lehetőség. A nyugdíjasként fennállt kereső tevékenység alapján további szolgálati idő nem szerezhető.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mi a szabály akkor, ha a korhatárt betöltött személy nem megy nyugdíjba, hanem dolgozik tovább, nézze meg, melyik megoldás a kifizetődőbb!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Nyugdíja kiszámításához használja nyugdíjkalkulátorunkat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
MegjegyzéseK:
-félrevezető a cím: egy fontos, akár évtizedekre kiható, alig korrigálható(?) döntésről: a cikk példája alapján helyesen ”Továbbdolgozás - nyugdíj mellett v azt halasztva”
-zavaró: a példák január 1-hez kapcsolódnak, nem tudni, mit jelent a számításokban a naptári év, ill. 365 nap: az emelés ui. nem a megkezdett, a kitöltött szolgálati évtől függ!!
-hibás a számítás és főleg vitatható az összegzés üzenete az 1. esetben, mert csak a 2014.01 nyugdíjösszeget vizsgálták és csak nyugdíj melletti munkavégzésre
-ám a nyugdíjkorúakat a „melyik éri meg?” kérdésben 1/a havi összjárandóság ill. 2/a nyugdíjas évek bevétele érdekli, márpedig a nyugdíj mellé nem mindenki kaphat bért
-így az 1. eset (a nyugdíj és munkabér is jár) végső mérlege (különösen hosszabb továbbszolgálat és/v rövidebb életút esetén) 900 000 Ft többlettel >10 évig kedvezőbb!
-szerintem az 1. eset nyugdíja: (59 415 x 1,024) + 490= 61 331 Ft,
a „ráadás” évben a nyugdíjhoz szerzett emelés (% )0,5+2,4= +2,9 %,
-ám ehhez hozzájön a 114 000 Ft minimálbér nettó értéke, kb. 75 000 Ft(? így az újévre 900 000 Ft a +bevétellel áll szemben a 2. eset kb. havi 6 100 Ft többlete
-a „ráadás” évben megszerzett nyugdíj emelés százalékban 2+6=+8%, azaz
a többlet újévre havi 6 114 Ft: vö. 1. eset magasabb alap miatt +10%, és csak nő
-a közszférában általában nem, de egyes beosztásokban járhat mindkettő, szerződéses bér melletti nyugdíjat vagy egy részét „kompenzáció” címén folyósítja a munkaadó
-köztisztviselők esetében az 1. eset nem releváns: a Ktv. a nyugdíjas korúak tovább-foglalkoztatását nem engedi, felmentés esetén is csak jövedelem jár, nyugdíj nem
-nyugdíj híján dolgozhatnak tovább, így számukra a 2014.01. nyugdíj összege a döntő a cikk ajánlása helyes, megalapozott, míg munkáltatójuknak a választás indifferens
-hacsak a szabályozás lopakodó változtatása nem hozza hátrányosabb helyzetbe a továbbdolgozás mellett döntőket. Kiábrándító/méltatlan lenne >40 év közszolgálat után...