Nyugdíj összege: így számolják, ha több uniós országban is dolgozott – példával

Megosztás Tetszik

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően egyre többen vállalnak munkát külföldön, mely munkavégzésük okán jogosan merül fel a kérdés, hogy a külföldi munkavállalásuk után hogyan, mely országtól fognak nyugdíjban részesülni, mely szerv fogja megállapítani a nyugdíjat.

Azoknak az öregségi nyugdíjigényeknek az elbírálásakor, amelyeknél a nyugdíjat igénylő személyek Magyarország mellett más EU-s tagországban is dolgoztak és járulékot is fizettek, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), valamint a közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71EGK rendelet, illetve az azt felváltó a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004EGK rendelet, valamint a végrehajtásáról szóló 987/2009EK rendelet szabályait kell alkalmazni.

Az említett koordinációs rendelet alapelvi szinten garantálja az állampolgárságra tekintet nélküli azonos elbánást, a nyugdíjjogosultság, a nyugellátás összege kiszámításának szabályozását pedig nemzeti hatáskörbe utalja. Ez egyben azt jelenti, hogy ezen igények elbírálása során a magyar nyugdíjmegállapító szerv kizárólag a Magyarországon ténylegesen elért és járulékfizetés alapjául szolgáló keresetek figyelembevételével állapít meg nyugellátást a magyar nyugdíjszabályok alapján azokban az ügyekben is, amelyekben a nyugellátásra jogosultsághoz az érintett személy más EU-tagországban megszerzett szolgálati idejét is figyelembe kell venni.

A nemzetközi vonatkozású nyugdíjügyekben az igénybejelentést az érintett személy lakóhelye szerinti tagállam illetékes társadalombiztosítási/nyugdíjbiztosítási intézményénél kell benyújtani, mely szerv magyar lakóhely esetén a Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: hivatal). A főszabálytól eltérően azonban, magyar lakóhely esetén, az érintett személy a nyugdíjigényét a lakóhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási szervnél is előterjesztheti, ebben az esetben viszont a kérelme azonnal áttételre kerül majd az igény elbírálására illetékességgel rendelkező hivatalhoz.

A koordinációs eljárásokban egyetlen igénybejelentéssel mindazon tagállamokban megnyílik az ügyfél jogosultsága az ellátásra, ahol az érintett személy legalább 365 nap szolgálati, biztosítási időt szerzett és a nyugellátásra való egyéb jogosultsági feltételeket is teljesíti. Ez azt jelenti, hogy annak a Magyarországon lakó személynek, aki szolgálati, biztosítási időt szerzett mind Magyarországon, mind Ausztriában, mind Romániában és valamennyi országban a nyugdíjkorhatárt betöltötte, elegendő Magyarországon igénybejelentést tennie az öregségi nyugdíja megállapításához. Ezzel az egy igénybejelentéssel megindul az eljárás mindhárom tagállam illetékes szervénél mivel az igénybejelentés automatikusan továbbításra kerül mindazon tagállamok illetékes nyugdíjbiztosítási szervei részére, amelyekben az igénylő jelzése szerint biztosítási jogviszonyban állt. Az előzőekben foglaltak nem érvényesek abban az esetben, ha az érintett személy olyan országban igényel először nyugellátást, ahol a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár. Ebben az esetben minden további korhatár betöltésekor külön-külön kell a kérelmeket benyújtania a nyugellátásnak az adott országban történő megállapításához. Természetesen ebben az esetben is elegendő, ha az igénybejelentést a lakóhelye szerinti nyugdíjbiztosítási szerven keresztül terjeszti elő.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja a koordináció hatálya alá tartozó nemzetközi nyugdíjigények elbírálása, illetve az arányos magyar nyugdíjrész kiszámítása miként történik, illetve mindezeket példán keresztül is szemléltetjük!