adozona.hu
A nyugdíj elengedhetetlen feltétele, amit még mindig kevesen ismernek
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdij_korhatar_elotti_ellatas_igy_kerheti_1METSD
A nyugdíj elengedhetetlen feltétele, amit még mindig kevesen ismernek
Noha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 2010. január 1-jétől tartalmazza azt a szabályt, hogy az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat számára megállapítják, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem állhat, ennek ellenére a mai napig akad, akinek e jogosultsági feltétel teljesítése problémát okoz. A következőkben az ezzel kapcsolatos tudnivalókra hívjuk fel a figyelmet.
Az említett jogosultsági feltételt – amely a későbbiekben beépítésre került a nők kedvezményes 40 év jogosultsági időre tekintettel járó kedvezményes nyugdíjazására, illetve a korhatár előtti ellátásra vagy szolgálati nyugdíjra vonatkozó szabályokba is – 2009-ben azzal a szándékkal fogalmazta meg a jogalkotó (legalábbis a 2009. évi LX. törvény indoklása szerint), hogy arra ösztönözze a munkaképes korú embereket, hogy „szabad elhatározásból, de józan számítás alapján később vonuljanak nyugdíjba”. Ezt a józan megfontolást hivatott elősegíteni, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor is a nyugdíjazás előfeltétele az adott biztosítási jogviszony megszüntetése.
Az első, amit látnunk kell tehát e jogintézmény bevezetésével, hogy nem az említett ellátások melletti munkavégzést tiltja meg, hanem „mindössze” arra kötelezi a jogosultat, hogy legalább egy napra hagyjon fel a korábbi tevékenységével, azaz szüntesse meg a fennálló (egészen pontosan az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény „5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti”) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát.
Mindezt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 18. §-ának (4) bekezdése azzal egészíti ki, hogy nem jogosult nyugdíjra az sem, aki
- az az uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,
- az a szociális biztonság egyezmény hatálya alá tartozó személy – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik –, aki a szerződő államban
azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, az említett biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.
Ennek tényét az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján állapítják meg.
Mindez például egy munkaviszonyban álló, 2014. május 5-étől nyugellátást igénylő személy esetében azt jelenti, hogy a munkaviszonyát május 4-ével meg kell szüntetnie, illetve a nyugdíjigény benyújtásakor már rendelkeznie kell valamilyen arra vonatkozó dokumentummal (például a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás), amellyel azt bizonyítja, hogy a jogviszonya az adott napon meg fog szűnni.
A munkaviszony megszüntetésére irányuló lépések megtétele előtt azonban célszerű meggyőződni arról, hogy a nyugdíjjogosultság ténylegesen fennáll-e, hiszen nem bizonyos, hogy elutasító határozat esetén a munkáltató semmisnek tekinti a jogviszony megszűnésére tett intézkedéseket.
Fontos tudni, hogy a munkaviszony megszüntetését nem helyettesítheti a fizetés nélküli szabadság.
Az egyéni vagy társas vállalkozó helyzete viszont lényegesen egyszerűbb, hiszen azáltal, hogy öregségi nyugdíjat állapítanak meg a számára automatikusan megszűnik e jogviszonyában a biztosítási kötelezettsége, hiszen sajátjogú nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytatóvá válik, akit viszont Tbj. 5. § (1) e) és f) pontja nem sorol a biztosítottak közé. Természetesen, ha az adott tulajdonos tag munkaviszonyban (is) áll a társaságnál, ezt a jogviszonyát meg kell szüntetnie.
Ahogy utaltunk rá, a korhatár előtti ellátásról szóló 2011. évi CLXVII. törvény ugyancsak feltételül szabja a korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság megállapításakor, hogy az igénylő ne álljon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja: miben különböznek az előírások korhatár előtti ellátás igénylése esetén!
Hozzászólások (2)
Igen, a kereseti korlát elérése utáni időszakra vonatkozó nyugellátást vissza kell fizetni, de ez csak a korhatár be nem töltött nyugdíjas munkavállalóra vonatkozik.
Ami a továbbdolgozás ösztönzését illeti: ezzel kapcsolatban a jogalkotó úgy gondolta – és ez a cikkben említett 2009. évi módosító törvény indoklásából egyértelműen kitűnik – hogy arra lehetőség szerint a nyugellátás igénybe vétele nélkül kerüljön sor.
Széles Imre
Ezt úgy kell érteni,
Ezt úgy kell érteni, hogy ha valaki felveszi a nyugdíját és tovább dolgozik attól utóbb visszakövetelhetik a felvett nyugdíjat. Ez elég furcsa ahhoz képest, hogy korábban a továbbdolgozást ösztönözték