Nyugdíj előtt: ekkor érdemes tovább dolgozni, illetve a folyósítás nélküli megállapítást kérni

Megosztás Tetszik

Olvasónk nyugdíjazás előtt áll. Kétségei támadtak azonban, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után érdemes-e tovább dolgozni vagy sem. Mennyit számít néhány hét, illetve mikor érdemes kérni a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását? Mindezek miként befolyásolják a várható nyugdíj mértékét? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: 2020. december 22-én betöltöm a nyugdíjkorhatárt, és rendelkezem a teljes összegű nyugdíj folyósításához szükséges szolgálati idővel. Az lenne a kérdésem, hogy érdemes-e tovább dolgoznom az év végéig, és csak utána kérni a nyugdíjazásomat, vagy ez az egy hét már nem számít a nyugdíj összegének a megállapításánál? Lehetőségem lenne, még 2021-ben is tovább dolgozni. Ez hogyan változtatja a nyugdíjam összegét? (Például, ha csak egy-két hónapot vagy akár még egy évet dolgozom.) Hogyan kell értelmezni a Tny. 82 szakaszának (1) bekezdését és a Tny. 21 paragrafus (2) bekezdését az én helyzetemben?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A nyugdíjkorhatár betöltése és a legalább 20 év szolgálati idő fennállása nélkülözhetetlen jogosultsági feltétele az öregségi nyugdíj megállapításának. Az előzőekben említett jogosultsági feltételek fennállása azonban nem jelenti azt, hogy az adott személy minden esetben igénybe is veszi – kérelmezi – ezen legkorábbi időponttól az öregségi nyugdíja megállapítását.

A nyugdíj összegét a nyugdíj megállapításának napját megelőző napig elért keresetek és szolgálati idő alapján állapítják meg. A megkeresése szerinti esetben, önmagában a plusz egy heti kereset – ugyanolyan jövedelmi szint mellett – nem befolyásolhatja érdemben a nyugdíja összegét. A szolgálati idő tekintetében a plusz egy heti – de akár plusz egy napi is – biztosítási jogviszony fennállása abban az esetben érintheti a várható nyugdíj összegét, amennyiben ezzel további egy év szolgálati időt szerez. (Például 2020. december 22-én 40 év 360 nap szolgálati idővel rendelkezik, azonban a nyugdíj megállapítása nélkül tovább dolgozik, és a nyugdíj megállapítását csak 2020. december 28-ától kéri, úgy abban az esetben a nyugdíj mértéke már 41 év alapján kerülne meghatározásra, amely 2 százalékkal magasabb mértékű induló nyugdíjat eredményez a 40 év szolgálati időhöz viszonyítva.)

További különbséget jelenthet, ha a nyugdíj megállapítását 2020. december 31-ét követően kérné, hiszen ebben az esetben a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset kiszámításakor nem a 2020. évi, hanem a 2021. évi valorizációs szorzókat kell alkalmazni. Azt sajnos jelen időpontban nem lehet megmondani, hogy a 2021. évi valorizációs szorzók magasabbak lesznek-e, mint az idei évben megállapításra kerülő nyugdíjaknál alkalmazott szorzók, ugyanis azokat tárgyév márciusában szokták külön kormányrendeletben kihirdetni. Az azért elmondható, hogy az utóbbi három évben az előző évhez képest magasabb mértékűek voltak a valorizációs szorzók, ami azt is jelenti, hogy azonos szintű keresetek mellett a későbbi nyugdíj-megállapítás eredményezett magasabb összegű kezdő nyugdíjat.

Amennyiben Ön a nyugdíj megállapítása nélkül továbbra is keresőtevékenységet kíván folytatni, lehetősége van kérelmeznie az öregségi nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, azaz rögzítsék a nyugdíjkorhatára betöltésének napján milyen összegű nyugellátásra jogosult. Ez annyiból célszerű, hogy ha a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását követően legalább 365 naptári napot tovább dolgozik, és ez idő alatt nem indul meg a rögzített nyugdíja folyósítása, a tényleges nyugdíjazásakor – azaz amikor már nagy valószínűséggel a biztosítási jogviszonya is megszüntetésre kerül – választhat majd a tényleges nyugdíjazása időpontjához igazodóan megállapított öregségi nyugdíj, illetve az öregségi nyugdíjkorhatára időpontjára megállapított – rögzített – öregségi nyugdíj annak megállapítását követő naptári évtől az évenkénti emelésekkel növelt összege között. Ezzel a választási lehetőséggel viszont nem élhet az a személy, aki a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását követő és a tényleges nyugdíj megállapítása közötti idő legalább fele részében özvegyi nyugdíjban részesült.

Azt is meg kell említeni, hogy aki a nyugdíjkorhatára betöltését követően, a nyugdíj tényleges megállapítása nélkül, legalább további 30 naptári napot tovább dolgozik, úgy abban az esetben ezen keresőtevékenysége alapján a további szolgálati idő szerzésen túlmenően, nyugdíjnövelésre is jogosultságot szerez, mely növelés mértéke minden 30 nap után a későbbiekben megállapításra kerülő öregségi nyugdíja 0,5 százaléka lesz.