adozona.hu
Nyugdíj a nők 40 szabály alapján – ami beszámít, és ami nem
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdij_a_nok_40_szabaly_alapjan__ami_besza_M6DZZQ
Nyugdíj a nők 40 szabály alapján – ami beszámít, és ami nem
Tetszik
Minden szolgálati idő jogosultsági időnek számít-e, azaz figyelembe lehet venni a nők 40 szabály alapján a nyugdíjazásnál? Vagy az előbbi tágabb, az utóbbi szűkebb fogalomkört takar? Az Adózóna olvasójának kérdésére Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk válaszolt.
A kérdező felesége 1954 márciusában született. A hivatalosan megállapított szolgálati ideje 39,5 év, amelybe az egyetemet (nappali) is beszámították. Az asszony 2012 májusa óta munkanélküli. A kérdező úgy véli, hogy felesége számára nincs lehetőség a „nők 40” szabály alapján nyugdíjba menni, mivel ebbe a 40 év jogosultsági időbe csak a keresőtevékenység és a gyes/gyed számít be. Jól érti-e a regulákat? Változtattak-e ezen a legújabb módosítások? Igénybe vehet-e a felesége bármilyen kedvezményes nyugdíjba meneteli lehetőséget? – kérdezte szakértőnktől.
A nők kedvezményes nyugdíjazása igénybevételéhez az adott személynek legalább 40 év jogosultsági idővel, ezen belül pedig legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idővel kell rendelkezni - írta válaszában szakértőnk. A kedvezményes nyugdíjazásra jogosító időbe a keresőtevékenységgel vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett biztosítási idők, továbbá a gyermekneveléssel kapcsolatban folyósított ellátások tartama vehető figyelembe. Sajnálatos módon azonban a tanulmányok (felsőfokú tanulmányok, szakmunkás képzés) ideje, illetve a munkanélküli ellátásban – járadék, nyugdíj előtti munkanélküli-segély, álláskeresést ösztönző juttatás – részesülés időtartama, mely tartamok egyébként az általános szabályok szerint szolgálati időnek minősülnek, nem vehetők figyelembe a nők kedvezményes nyugdíjazására jogosító időként.
A legfrissebb jogszabályi módosítások sem érintik az általános jogosultsági feltételeket, azok csupán a gyermekneveléssel eltöltött időszakok beszámítása tekintetében tartalmaznak bizonyos pozitív változásokat – emlékeztetett nemrégiben megjelent cikkére szakértőnk.
A kérdező felesége a levél szerint nem rendelkezik a már említett 40 évi jogosultsági idővel, ezért ennek hiányában sajnos nincs lehetőség számára a nők kedvezményes nyugdíjazása megállapítására, továbbá esetében, amennyiben nem dolgozott legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, korhatár előtti ellátás megállapítására sincs lehetőség. Öregségi nyugdíjra legkorábban a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől – a 63. életévét követő 183. napon – szerezhet jogosultságot.
Winkler Róbert végezetül tájékoztatta a kérdezőt arról, hogy létezik „a nők 40 év szolgálati jogviszonyának megszerzésének elősegítése” elnevezésű központi munkaerő-piaci program, melynek célja az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt elhelyezkedési esélyekkel nem rendelkező nők foglalkoztatásának bővítése, ezzel együtt a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges hiányzó szolgálati idő elősegítése. A program célcsoportja az a legalább 1. hónapja regisztrált álláskereső nő, aki a 60. életévét betöltötte – jogosultsági idejére tekintet nélkül -, illetve az 55. életévüket betöltött nők esetében azoknak a köre, akik legalább 37 év jogosultsági idővel rendelkeznek. A programba 2014. április 30-áig lehet bekapcsolódni.
A programmal kapcsolatos részletes információkról a területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal munkaügyi kirendeltségén érdemes érdeklődni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
A nők korkedvezményes nyugdíjába bele kellene, hogy számítson az idős szülők betegápolása! Nem lehet negatív diszkriminációt gyakorolni a Magyar Államnak ezen a téren! Hiszen az idős szülők szakápolási, gondozási feladatait, ha valaki felvállalja, akkor kimarad a munkaerőpiacról! Ez egy olyan munkavégzés, ami fizikailag, idegileg, anyagilag is nagy terhet jelent az ápolónak! Ha ezt nem ismerik el munkaviszonyként, sem minimálbérrel, akkor maga az ápoló is vesztese lesz ennek a rendeletnek, ami ma még érvénybe van! Hiába dolgozik többet a betegellátása érdekében, mint bármelyik kórházi dolgozó! Hiszen a kórházi, szociális intézményekbe dolgozóknak ott van az orvosi segítség is kéznél! Egy otthoni minden területet egyedül ellátó, vagy családtag besegítésével ellátó ápoló, nem tud ez mellett már máshol dolgozni! Még, ha tudna is, nincs aki ingyen felvállalja ezt az összetett, nagyon felelősségteljes munkát! Ha a kórházakat, szociális intézményeket kiváltja, magára vállalja az összes ezzel járó anyagi és fizikai terheket, a szellemi, lelki teherről már nem is beszélve, akkor miért is nem lehet ezt elismerni munkaviszonyként? Hiszen legalább 3 ember munkáját végzi el, hiszen nincs aki leváltsa, sem pihenőnapja, sem semmilyen más juttatást nem kap az otthoni betegápoló! Csak max. 47.790.-ft/hó fizettséget érte a legsúlyosabb mozgásképtelen felnőtt beteg ápolása után!
Sokkal nagyobb fizikai munka egy felnőtt embert akár tisztába tenni, mozgatni, forgatni, etetni, itatni stb. egyáltalán felültetni az ágyában, mint egy gyermeket!
De mégig, meddig tarthat még ez a hátrányos megkülönböztetés a nők 40 éves munkaviszonyába beszámítása területén? Ki találta ki ezt az embertelen, méltánytalan törvényt, hogy embereket koruk miatt megkülönböztetnek?
Pont azok felé kellene a legnagyobb anyagi, társadalmi, fizikai segítséget adniuk, hogy nyugodtan tudják ápolni a családtagjaikat, akik a legtöbbet tesznek a társadalomért! Az idős betegek gondozóiért! Hiszen a társadalmunk elöregszik, akik ma megszületnek, jó, ha 20 év múlva a gazdasági életben tudnak valamit adni vissza, abből, amit ma rá költ az Állam kiadásokra a felnövekvő nemzedékre! De a nyugdíjsa, idős beteg szülők problémáival, fekvő beteggé válásával, azok gondozásával már nem törődik a Magyar Állam! A negatív diszkrimináció türhetetlen ezen a téren is! Nem lehet azért a nők 40 éves nyugdíjaztatásánál megkülönböztetni, mert csak idős beteget ápolt és nem gyereket!