adozona.hu
Nőknek mikor éri meg nyugdíjba vonulni?
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Noknek_mikor_eri_meg_nyugdijba_vonulni_OKUK02
Nőknek mikor éri meg nyugdíjba vonulni?
Tetszik
Mennyivel számíthatnak kevesebb nyugdíjra azok a nők, akik élnek a lehetőséggel, hogy 40 év jogosultsági idő után nyugdíjba vonuljanak, ahhoz képest, mint ha várnának az öregségi nyugdíjkorhatárig? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Olvasónk kérdése:
Munkavállaló februárban szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges 40 évet. A 65. életévét is idén novemberben tölti be, ekkor lenne öregségi nyugdíjas. Nagyon rossz egészségi állapotban van, ezért úgy döntött nem várja meg az öregségi nyugdíjat, hanem igénybe veszi a kedvezményes nyugdíjazást. Lehet-e tudni, hogy százalékos mértékben mennyivel számíthat így kevesebb nyugdíjra? Amennyiben beadta a papírjait a kedvezményes nyugdíj igényléséhez, a határozat kézhezvételekor még lemondhat-e a kedvezményes nyugdíj igénybevételéről, amennyiben kedvezőtlen nyugdíjat állapítanak meg számára? Másik munkavállaló idén, 58 éves korában, megszerzi a kedvezményes nyugdíjazáshoz a 40 évet, szeretné kérni a nyugdíjazását. Az ő esetében is kérdés, hogy vajon hány százalékkal lesz kevesebb a megállapított nyugdíj, mintha dolgozna még 7 évet az öregségi nyugdíjig? Azt hallotta, hogy minden év 2 százalék csökkentést eredményez. Van ilyen szabály? – sorolta kérdéseit olvasónk.
Szakértőnk válasza:
A nők kedvezményes öregségi nyugdíja ugyanolyan öregségi nyugdíj, mint amit a nyugdíjkorhatár betöltésekor állapítanak meg, a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét is ugyanazon jogszabályi rendelkezések alapján határozzák meg.
A két eltérő időpontban megállapított nyugellátás összege közötti különbséget több tényező is befolyásolja. Mivel a kedvezményes nyugdíjat a nyugdíjkorhatárnál jóval korábban is meg lehet állapítani, ezért a kedvezményes nyugdíjazásig szerzett szolgálati idő is jóval kevesebb lehet, mint amit tovább dolgozás esetén a nyugdíjkorhatár betöltéséig szerezhetne az adott személy. Például, ha a 40 év szolgálati és egyben jogosultsági idővel rendelkező személy a korai nyugdíjazás helyett még további 2 évet dolgozik, akkor a nyugdíj mértékének kiszámításakor az átlagkereset 80%-a helyett annak 84%-ában állapítanák meg a nyugdíját. Mivel a nyugdíjakat minden esetben a nyugellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogi szabályozás alapján kell számolni, ezért további különbséget eredményez az a tény is, hogy a nyugdíj megállapításakor az adott évi valorizációs szorzókat kell alkalmazni.
A kérdés első részében említett munkavállaló esetében – ugyanolyan szintű keresetek mellett – a februári és a novemberi nyugdíjazás közötti összegben érdemi eltérés nem lehet, azonban, ha a nyugdíjkorhatárig történő továbbdolgozás újabb egész évet eredményezne, akkor a nyugdíjmérték 2 százalékkal növekedne.
A másik munkavállaló esetében nem lehet megmondani, megsaccolni, hogy a jelenlegi vagy a 7 év múlva történő nyugdíjmegállapítás eredményezne részére magasabb összegű ellátást, illetve azt, hogy a későbbi nyugdíjmegállapítás mennyivel lenne magasabb összegű. Jelen időpontban még az idei évre vonatkozó valorizációs szorzók sem ismertek, azt pedig, hogy hét év alatt milyen kereseti szinttel rendelkezik valaki, és abban az időpontban milyen szabályozás lesz érvényben a nyugdíjak számítására vonatkozóan, lehetetlen megmondani.
A nyugdíjigényt az annak elbírálásáról rendelkező határozat véglegessé válásáig lehet visszavonni, e tekintetben a véglegesség a döntés közlésével áll be.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Tisztelt Hozzászóló!
A nők kedvezményes nyugdíjának megállapításakor, a mérték meghatározásánál, nem a jogosultsági időt, hanem az általános nyugdíjra jogosító szolgálati időt veszik figyelembe, ami valóban eltérhet a jogosultsági idő mértékétől – adott esetben akár több évvel is -.
Mivel a kérdés első része szerinti hölgy ebben az évben – februárban - szerzi meg a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időt, és ugyancsak ebben az évben tölti be a nyugdíjkorhatárát is, valamint figyelemmel arra, hogy a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, ezért függetlenül azon ténytől, hogy a kérdés szerinti hölgy szolgálati ideje eltér-e vagy sem a jogosultsági idő mértékétől, ebben az évben – novemberig – legfeljebb egy évvel nőhet a figyelembe vehető szolgálati ideje. (pld: ha februárban 40 év jogosultsági ideje van és ebben az időpontban a figyelembe vehető szolgálati ideje 43 év 275 nap, akkor a novemberig történő munkavégzés és nyugdíj megállapítás esetén már 44 év szolgálati idővel fog rendelkezni, ami a februári 86%-os nyugdíjmértékhez képest 88%-os nyugdíjmértéket eredményezne.)
40 év szolgálati idő felett minden további év 2%-al növeli a nyugdíjmértékét, ezért került a válaszban külön említésre, hogy „azonban, ha a nyugdíjkorhatárig történő továbbdolgozás újabb egész évet eredményezne, akkor a nyugdíjmérték 2 százalékkal növekedne.”
Ezzel a mondattal nem értek egyet:
"A kérdés első részében említett munkavállaló esetében – ugyanolyan szintű keresetek mellett – a februári és a novemberi nyugdíjazás közötti összegben érdemi eltérés nem lehet"
A nők 40 évéhez nem számít bele pl. a munkanélküli, ápolási díj ..... vagy ha több mint 8 évet volt valaki a gyermekeivel ellátáson.
Nem tudjuk hogy a hölgynek mennyi az évek száma a nők 40 éve alapján és ha 65 évesen menne el nyugdíjba ..... mert ha több év az eltérés, akkor az 2 % kiesés/ év. Tehát nem csak február és november közötti 9 hónap a különbség.