Nincs pénz a cégben – hogyan finanszírozható a járulék?

Megosztás Tetszik

Befizetheti-e a társas vállalkozás tagja az előírt járulékok összegét a cégbe? Kell-e járulékot fizetni a végelszámolás időszaka alatt? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk válaszolt.

„Egy egyszemélyes kft. tagjának 2014. 12. 31-éig heti 36 órát meghaladó munkaviszonya miatt a kft.-ben nem keletkezett járulékfizetési kötelezettsége. 2014. 12. 31-én megszűnt a munkaviszonya, ezért 2015. 01. 01-től a kft.-ben társas vállalkozóként lesz biztosított, és fizeti a minimálbér után az előírt járulékokat. Jövedelmet nem vesz fel, mert a kft. jövedelmezősége ezt nem teszi lehetővé” – ecsetelte egy társaság helyzetét olvasónk. Azt kérdezte: „a nyugdíj-, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként, és ezáltal elismert költségként? Választható-e az a megoldás, hogy az említett járulékokat a tag befizeti a kft.-be, és a kft. utalja a NAV felé, ezáltal nem keletkezik költség a kft.-ben? Ha a kft.-ben végelszámolás kezdődik, akkor a végelszámolás időszaka alatt is terheli a tagot a járulékfizetési kötelezettség? (A végelszámoló ingyen látja el a tevékenységét.)”

Pölöskei Pálné a következőkben foglalta össze válaszát:

1. A vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő társas vállalkozó biztosítottnak minősül [Tbj. 5. § (1) bekezdés f) pont]. Az ilyen társas vállalkozónak a Tbj.  a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot kell fizetni. E járulékok alapja – ha a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel jövedelmet nem szerez – nyugdíjjárulék tekintetében havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék tekintetében havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

A társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül (a tárgyhónapot követő hónap 12. nap) befizetni, ha a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizetett. Ezt az összeget a taggal szembeni követelésként kell nyilvántartani, nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek. Megoldás lehet természetesen az is, hogy a tag befizeti a kft-be a járulékot és a kft. utalja az adóhatóságnak. 

A tagot terhelő járulék mellett a kft.-nek – ha a személyesen közreműködő tag jövedelmet nem szerez – a minimálbér 112,5 százalékát adóalapnak tekintve 27 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

A járulékok és a szociális hozzájárulási adó alkalmazásában minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes havi alapbér kötelező legkisebb összege, illetve – ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel – a garantált bérminimum havi összege. 2015. január 1-jétől a kötelező legkisebb alapbér 105 ezer forint, a garantált bérminimum 122 ezer forint [347/2014. (XII. 29.) kormányrendelet 2. § (1)-(2) bekezdés].

2. A tagot járulékfizetési kötelezettség akkor terheli társas vállalkozóként, ha a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködik (ekkor minősül társas vállalkozónak), függetlenül attól, hogy e minőségében szerez-e jövedelmet vagy nem [Tbj 4. § d/1. pont]. Ha a végelszámolás megkezdésével megszűnik a tag személyes közreműködési kötelezettsége, akkor járulék és szociális hozzájárulási kötelezettség nem áll fenn, kivéve, ha végelszámolóként is társas vállalkozónak minősül. 

A végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének minősül így vonatkoznak rá a vezető tisztségviselőre vonatkozó előírások.

2014. március 15-étől – a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatálybalépésétől – az új Ptk. 3:112. §-a (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Az új Ptk. hatályba lépése előtt e kérdésről a Gt. (2006. évi IV. törvény) 22. §-ának (2)-(3) bekezdése rendelkezett, és azt írta elő, hogy „a vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre – a törvényben meghatározott eltérésekkel a Ptk. (az 1959. évi IV. törvény) megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. A vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.” Az új Ptk. azonban ilyen korlátozást, feltételt nem tartalmaz, így a társasági szerződés módosítása nélkül is elláthatja a tag munkaviszonyban e tisztséget. A Tbj. 2012. 01.01-jétől bevezetett új rendelkezése alapján viszont  a vezetői tisztség ellátása tekintetében társas vállalkozónak minősül a kft. (a bt. és a kkt.) olyan természetes személy tagja, aki társaság tevékenységében való személyes közreműködésre tekintettel egyébként nem minősül társas vállalkozónak, és a vezető tisztséget nem munkaviszonyban látja el és a [Tbj. 4. § d/5. pont].

Az előzőekből következően, ha a tag a végelszámoló, amelyért díjazás nem illeti meg, és e tevékenységet munkaviszony keretében látja el, akkor nincs járulék és szociális hozzájárulási adó kötelezettség, ha más jogviszonyban látja el, akkor társas vállalkozónak minősül és a kötelezettségek (járulékok, szociális hozzájárulási adó) az 1. pont szerint állnak fenn.

Tb-konferencia 2015.01.21-én, gyakorlati kérdésekkel, szakértői válaszokkal!
http://konferencia.hvg.hu/hvg-tb-konferencia.html