Nagyszülői gyes: kinek előnyös, kinek nem?

Megosztás Tetszik

Nemcsak a szülők, hanem azok vérszerinti, illetve örökbe fogadó szülei, továbbá a velük együtt élő házastársaik is igénybe vehetik a gyermekgondozást segítő ellátást, amit írásunkban az egyszerűség kedvéért továbbra is gyesként említünk. Cikkünkben bemutatjuk, milyen előnyök származhatnak ebből az érintettek számára.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A szakasza értelmében a nagyszülő (a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak vele együtt élő házastársa) az általános feltételek szerint akkor jogosult gyesre, ha

• a gyermek az első életévét betöltötte,
• a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
• a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy lemondanak a gyermekgondozást segítő ellátásról, egyetértenek azzal, hogy a nagyszülő igényelje a gyermekgondozást segítő ellátást, és
• a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak, továbbá
• mind a szülő, mind a nagyszülő megfelel a jogosultsági feltételeknek.

Utóbbi szabály egyben azt is jelenti, hogy ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után, a nagyszülő ellátásra való jogosultsága is megszűnik.

Arra sincs mód, hogy többgyermekes szülő esetén az édesanya az egyik gyermeke után csedben vagy gyedben részesüljön, míg a másik gyermekre tekintettel a nagyszülő igényelje a gyest. Ugyanakkor, a biztosított édesanya a gyermeke betegsége esetén akkor is jogosult gyermekápolási táppénzre, ha rá tekintettel a nagyszülő veszi igénybe a gyest.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, milyen előnyei és milyen korlátai vannak annak, hogy a nagyszülő vegye igénybe a gyest.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.