Nagy különbség van a két tb-fogalom között

Megosztás Tetszik

Többször hallottam már a következőket: „amíg tanul a diák, addig biztosítottnak minősül”, „ha megszűnik a biztosításod, akkor még 45 napig biztosított vagy”. Sajnos ezek a kijelentések nem fedik a valóságot, és ez annak köszönhető, hogy sokan összekeverik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot a biztosítási jogviszonnyal. Az alábbi cikkben a két fogalmat és az azokhoz kapcsolódó ellátásokat igyekszem tisztázni.

A biztosítási jogviszony a törvény erejénél fogva jön létre, amelynek részletes szabályait az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) és annak végrehajtási rendelete, azaz a 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet szabályozza. Biztosítási jogviszony – az álláskeresési támogatásban részesülő személyt kivéve – a biztosított adott keresőtevékenységén alapul. Erre tekintettel 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosított például:

• a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban dolgozó személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik;
• a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
• az egyéni-, illetve társas vállalkozó, kivéve a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozót,
• a megbízási jogviszonyban dolgozó, ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző személy járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, továbbá
• a főállású kisadózó is.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen ellátásokat kaphat a biztosított, és milyeneket az egészségügyi szolgáltatásra jogosult!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.