Munka kiküldetésben: mennyi a járulék és az szja?

Megosztás Tetszik

Elhúzódó külföldi kiküldetés esetén hogyan változik az szja- és járulékfizetés? Olvasónk kérdésére az Adózóna szakértője, dr. Radics Zsuzsanna válaszol.

Egyszemélyes kft tulajdonosa és egyben munkavállalója Svédországban végez munkát 2013 februárja óta kiküldetésben, amelyre bért és külföldi napidíjat kap munkáltatójától. Ezek után jelenleg Magyarországon fizeti az szja-t és a járulékait. Most úgy látszik, hogy kinti munkavégzése elhúzódik és várhatóan meghaladja a 183 napi kinttartózkodást. Milyen változást jelent ez az adózásában? Kell-e erről bármilyen bejelentést tennie Magyarországon? A 183 nap letelte után hogyan történik a magyarországi bérszámfejtése, adói és járulékai bevallása és fizetése?

Ebben az esetben az adó- és járulékfizetés a következőképpen alakul:

Személyi jövedelemadó fizetése:

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények miatt nem keletkezik egyidejűleg két országban adófizetési kötelezettséget. Minden esetben az adott állammal kötött egyezmény vizsgálata szükséges az adókötelezettségek pontos teljesítéséhez. 55/1982. (X. 22.) MT rendelet szól a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya közötti adóztatás elkerüléséről. Ez az egyezmény kimondja, hogy a térítés, amelyet Magyarországon illetőséggel bíró személy Svédországban végzett nem önálló munkáért kap, csak Magyarországon adóztatható, ha

    - Svédországban a vonatkozó naptári évben nem tartózkodik összesen 183 napot meghaladóan és

    - a térítést olyan munkaadó fizeti vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a Svédországban és

    - a térítést nem a munkaadónak a svédországi telephelye vagy állandó berendezése viseli.

Ha a felsorolt fenti feltételek bármelyike nem teljesül, akkor a jövedelem adóztatásának joga a külföldi államot illeti meg. A fenti két állításból jelen esetben nem teljesül, hogy nem tartózkodik Svédországban 183 napnál többet, ezért az adóztatás joga Svédországra száll át.

A külföldön adóztatható, összevont adóalapba tartozó jövedelmeket, az összevont adóalap számítása során nem kell figyelembe venni, ugyanakkor az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban tájékoztató adatként szerepeltetni kell. A külföldön megszerzett jövedelmet, illetve a megfizetett adót forintban kell feltüntetni.

Járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése

A járulékokat a kiküldetés alatt abban az országban kell megfizetni, ahonnan kiküldték, azaz Magyarországon. Ennek alapja az a Közösségi Rendelet, amely kimondja, hogy amennyiben az egyik tagállam területén munkavállalót alkalmazó munkáltató a munkavállalót másik tagállam területére küldi ki abból a célból, hogy ott nevében munkát végezzen, akkor a munkavállaló továbbra is a küldő állam társadalombiztosítási szabályai szerint lesz biztosított, feltéve, hogy a munkavégzés időtartama nem haladja meg a 24 hónapot.

10 százalék nyugdíjjárulék, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja elsődlegesen a személyi jövedelemadó szerint összevont adóalapba tartozó  -önálló és nem önálló tevékenységből származó - az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem. Összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában (azaz svédországi adóztatás esetében), a munkaszerződésben meghatározott alapbér.

A szociális hozzájárulási adó alapja külföldi kiküldetés esetén az alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.

A foglalkoztató a megállapított tárgyhavi járulékokat, valamint a szociális hozzájárulási adót a 1308-as jelű havi adó- és járulékbevallásban a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg a magyar adóhatósághoz.