Minimum járulékfizetés és kereseti korlát: nem mindegy, melyik időszaki a jövedelem

Megosztás Tetszik

A pénzbeli társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó szabályok miatt nem mindegy, hogy a biztosított díjazása milyen időszakra vonatkozik. A kifizetés időpontjától eltérő időszakra történő kifizetés azonban érintheti az esetleges kereseti korlátot, illetve a minimum járulékfizetési kötelezettséget is.

A Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 77. szakaszának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. paragrafus (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani, a biztosítottat terhelő járulékot levonni, és a tárgyhavi járulékot az Art.-ban (2017. évi CL. törvény) meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak, a kifizetéskor irányadó járulékmértékeknek megfelelően.

Ugyanakkor a járulékfizetésért "cserébe" – szemben az adófizetéssel – közvetlen ellenszolgáltatás is jár, hiszen az a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott feltételek teljesülése esetén pénzbeli társadalombiztosítási ellátásokra teremt jogosultságot. Az adott ellátás összege pedig – ha törvény kivételt nem tesz – arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével, ahogy ez rögzítésre került Tbj. 1. szakaszában.

Másként megközelítve, a járulékalap nem csak egy matematikai művelet (nevezetesen szorzás) egyik tényezője, hanem a biztosítottat megillető társadalombiztosítási ellátás egyik meghatározó eleme, amelynek az összegén túl fontos, hogy milyen időszakra vonatkozóan szerzi, szerezte a biztosított.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül mutatjuk be, miért nem mindegy, melyik időszakra számt a jövedelem.