hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Minimálbér, garantált bérminimum: mikor melyik számít ellátásnál, kötelezettségnél?

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A társadalombiztosítással összefüggő jogszabályok mind az ellátások, mind a kötelezettségek vonatkozásában számos összeghatárt kötnek a minimálbérhez.

Utóbbiak tekintetében a minimálbér fogalmát általános jelleggel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. paragrafusának s) pontja a következők szerint határozza meg:

1.) a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és

2.) a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról szóló 324/2018. kormányrendelet értelmében január 1-jétől a havi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) teljes munkaidő teljesítése esetén bruttó 149 ezer, míg a garantált bérminimum havi 195 ezer forint.

A Tbj. alkalmazásában, tehát alapvetően a havi 149 ezer forintból indulunk ki (például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok biztosítási kötelezettsége összeghatárának megállapítása, egyházi személy, őstermelő járulékalapja), ugyanakkor az egyéni és társas vállalkozók minimum járulékalapjánál – a tevékenység függvényében – a garantált bérminimumot vesszük alapul.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben szerzőnk kifejti, hogyan kell értelmezni a legkisebb havi munkabér fogalmát a szocho, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, illetve a nyugellátások, valamint a kötelező egészségügyi ellátások esetén.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink