Munkavégzés alóli felmentés: szünetel a biztosítás, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni

Megosztás Tetszik

A kialakult járványhelyzet miatti adódott nehézségekre hivatkozva egyre több munkaadó kénytelen felmenteni dolgozóit a munkavégzési kötelezettség alól. Mivel erre nem a munkáltató működési körében felmerült, hanem elháríthatatlan külső okból kerül sor, a dolgozót erre az időtartamra nem illeti meg díjazás. Társadalombiztosítási szempontból ez – a ma hatályos szabályok értelmében – azt jelenti, hogy a munkavállaló biztosítása szünetel, tehát egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

A Tbj. 8. paragrafusának c) pontja értelmében szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

Nem jobb a helyzet abban az esetben sem, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságot kap, mert, ha ennek tartama alatt nem részesül csedben vagy örökbefogadói díjban, gyedben vagy gyermekgondozást segítő ellátásban (gyesben), illetve a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszi igénybe, akkor szintén szünetel a biztosítása.

A biztosítás szünetelésének következményei jól ismertek: a foglalkoztatónak ezt a tényt be kell jelentenie a T1041-es nyomtatványon az adóhatósághoz, míg az érintett biztosítotti státusza megszűnik, nem szerez szolgálati időt, nem jogosult táppénzre, és nem illeti meg őt az egészségügyi szolgáltatás sem. Ez utóbbi a biztosítás megszűnésének első napjától sújtja a munkavállalót, hiszen ebben az esetben nem alkalmazható a 45 napos szabály.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, milyen kötelezettségekkel jár együtt a biztosítás szünetelése, és milyen lehetőségük van a kis cégeknek ennek kiküszöbölésére!

A járványügyi helyzettel összefüggő cikkeinket ITT olvashatja el.