Mezőgazdasági őstermelők figyelem! Közeledik az I. negyedéves bevallás határideje

Megosztás Tetszik

Közeledik a mezőgazdasági őstermelők I. negyedéves bevallásának (2058-as) benyújtási határideje, így nem haszontalan, ha áttekintjük a kötelezettségek megállapításának legfontosabb szabályait annál is inkább, mivel az I. negyedévi értékek mindenképpen különböznek a 2019. IV. negyedévi összegektől.

Az említett bevallásra csak az a mezőgazdasági őstermelő kötelezett, akire e jogviszonya alapján kiterjed a biztosítás.

[Emlékeztetőül: az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. § (1) i) pontja értelmében a mezőgazdasági őstermelőre kiterjed a biztosítás, kivéve, ha

♦ kiskorú;
♦ sajátjogú nyugdíjas;
♦ más jogviszonyban (ide nem értve a Tbj. 5. § (1) g) pontja és (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, illetve, ha és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte; valamint
♦ a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen nem éri el a 20 évet.)

A járulékfizetési kötelezettség meghatározása során az első szempont, hogy az érintett kezdőnek minősül-e vagy sem. Semmiképpen sem kezdő az őstermelő, ha 2019-ben is folytatott őstermelői tevékenységet, függetlenül attól, hogy e jogviszonya alapján biztosított volt-e vagy sem.

Például, ha valaki munkaviszonya mellett évek óta őstermelő tevékenységet is folytatott, és a munkaviszonya december 31-én megszűnt, akkor ő 2020-ban – noha csak ettől az időponttól biztosított őstermelőként – nem tekintendő kezdőnek.

A kezdő mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapja [a Tbj. 30/A. § (1) bekezdés értelmében] a minimálbér, amely után 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles bevallani és fizetni.

Ha nem kezdőről van szó, az első lépés annak meghatározása, hogy az érintett 2019. évi – jogszabályban meghatározott támogatásokkal csökkentett – bevétele elérte-e a 8 millió forintot vagy sem.

Ha, igen, akkor a havi járulékalapja szintén a minimálbér, amely után ebben az esetben is 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles bevallani és fizetni [Tbj. 30/A. § (1) bekezdése].

Amennyiben az előző évi bevétel nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor a havi járulékalap az előző évi bevétel (de ekkor már a támogatásokat is figyelembe kell venni) 20 százalékának az egytizenketted része, amely után viszont csak 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetni [Tbj. 30/A. § (2) bekezdése].

És végül a negyedik lehetőség, amely mindhárom esetben szóba jöhet: ha az érintett a magasabb ellátási alap érdekében önként magasabb járulékalap után vállalja a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetését és erről a negyedéves bevallásban nyilatkozik. (E nyilatkozat az adóév egészére szól.) Ebben az esetben a havi járulékalap a mezőgazdasági őstermelő által megjelölt összeg.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja milyen esetekben mentesül az őstermelő a járulékfizetési kötelezettség alól, illetve számpéldán szemléltetve a járulékalap miként számítható ki!