Mesés nyugdíjnövelés, amiről sokan nem tudnak

Megosztás Tetszik

Mire jó a nyugdíj rögzítése, mitől előnyös a korhatárt betöltött, de továbbra is munkát vállalók számára? Példák segítségével ismertetjük.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül öregségi teljes nyugdíj, főszabályként annak a személynek állapítható meg, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárát, a korábban fennállt biztosítási jogviszonyai alapján rendelkezik legalább 20 év nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idővel, és azon a napon, amelytől a nyugellátás megállapításra kerül nem áll biztosításra kötelező jogviszonyban.

A hatályos nyugdíjjogi szabályozás szerint az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár az alábbi szerint változik

–        1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

–        1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183 nap,

–        1953-ban született, a betöltött 63. életév,

–        1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183 nap,

–        1955-ben született, a betöltött 64. életév,

–        1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183 nap,

–        1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

A fentiek alapján tehát, korhatár betöltésre alapozva az idei évben az 1953. évben, illetve azt megelőzően született személyek szerezhetnek jogosultságot öregségi nyugdíjra.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mit jelent a nyugdíj rögzítése és a nyugdíjnövelésre való jogosultság!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.