Menekültügy: milyen egészségügyi ellátásra jogosultak az érintettek?

Megosztás Tetszik

Milyen egészségügyi ellátásra jogosultak a Magyarország területén tartózkodó „menekültként”, „migránsként” vagy éppen „illegális bevándorlóként” emlegetett személyek? – merül fel a kérdés. A tényleges jogállásuktól függően más-más szolgáltatásban részesülhetnek az érintettek.

Azokat a személyeket tekinthetjük a témánk szempontjából menekültnek, akiknek az erre vonatkozó kérelmét a menekültügyi hatóság a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény alapján kedvezően bírálja el. Cikkünkben elsődlegesen az ő társadalombiztosítási jogállásukkal foglalkozunk, kitérve természetesen a menekült státuszra várakozók vagy a kérelmet be nem nyújtók helyzetére is.

A menekültként elismert személy az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. paragrafusának u) pontja értelmében a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában belföldinek minősül, ami érinti esetlegesen a járulék- és ehofizetési kötelezettségét, mind pedig az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát.

A Tbj. 16. paragrafus (1) bekezdése sorolja fel azokat a személyeket, akiket biztosítási jogviszony hiányában is megillet az egészségügyi szolgáltatás. E felsorolás több olyan kört is tartalmaz, akik esetében a jogszabály feltételként írja elő a belföldi státuszt. Ide tartoznak többek között a

– Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorúak,

– a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatás keretében tanuló diákok,

– a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben, nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgatók

– vagy éppen a szociálisan rászorultak.

A belföldi személyeket – biztosítás és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság híján – a Tbj. 39. paragrafus (2) bekezdése értelmében egészségügyi szolgáltatási járulék (jelenleg havi 6930 forint) fizetése terheli. E kötelezettség azonban egy év bejelentett lakóhelyhez kötődik, amivel a menekültként elismert személyek értelemszerűen még nem rendelkeznek.  Így ők e feltétel telesítéséig egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése révén nem tehetnek szert egészségügyi szolgáltatásra.

Éppen ezért mondja ki a vonatkozó jogszabály (a menedékjogról szóló törvény végrehajtására vonatkozó 301/2007. kormányrendelet 44. szakasza), hogy amennyiben a menekült vagy az oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig az elismerést kérővel azonos módon jogosult egészségbiztosítási ellátásra.

Ugyanezen rendelet 26. paragrafusa értelmében a menekültstátuszt kérő (és ahogy említettük az abban részesülő egy évig) betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosult többek között

– a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre;

– a sürgős, szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre;

– a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, valamint annak során az orvos előírása szerinti gyógykezelésre - ideértve a műtéti beavatkozásokat, továbbá az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat és protetikai eszközöket -, gyógyászati ellátásra, a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre és étkezésre;

– sürgősségi fogászati ellátásra és fogmegtartó kezelésre, feltéve, hogy a legalacsonyabb térítési kategóriába tartozó kezelést veszi igénybe;

– terhesgondozásra és szülészeti ellátásra, illetve a magzati élet védelméről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint a terhesség megszakítását célzó beavatkozásra;

–az életkorához kötött kötelező védőoltásra.

Akik nem kérik a menekültként történő elismerésüket, vagy még nem nyújtották be az erre vonatkozó kérelmüket, azok pedig az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. szakaszában foglalt ellátásokra jogosultak. Az említett jogszabályi hely szerint az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül kell biztosítani a Magyarország területén tartózkodó személy részére

– a járványügyi ellátások közül: a kötelező védőoltást (kivéve a külföldre történő kiutazás miatt szükséges védőoltást), szűrővizsgálatot és kötelező orvosi vizsgálatot a járványügyi elkülönítést, a fertőző betegek szállítását,

– a mentést, amennyiben az adott személy az említett törvény 94. paragrafusának (2) bekezdése szerint azonnali ellátásra szorul,

– sürgős szükség esetén a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat. (Utóbbiakat a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. EüM-rendelet határozza meg.)