Méltányossági csed, gyed: kinek, mikor jár?

Megosztás Tetszik

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások jogosultságához biztosítási jogviszonyra van szükség mind az ellátások igénylésekor, mind a gyermek születése előtti időszakban. Nem alanyi jogon jár tehát, szükség van rá, hogy bizonyos ideig a csedet, gyedet igénylő személy valamilyen formában munkát végezzen. Előfordulhat azonban olyan helyzet, amikor valami oknál fogva nem felel meg a várandós kismama, vagy a gyedet kérelmező szülő a jogosultsági feltételeknek, és sem csedre, sem gyedre nem jogosult. Ilyenkor kell megvizsgálni, hogy jogosult lehet-e méltányossági alapon ellátásra. Cikkünkben a méltányossági cseddel és gyeddel kapcsolatos információkat foglaljuk össze.

Ahogy a Magyar Államkincstár oldalán olvasható: „A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy a jogszabályban meghatározott, és a költségvetés biztosította anyagi keretek között az általános szabályoktól eltérően, méltányosságot gyakorolva táppénzt, gyermekápolási táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat állapítson meg.”

Ez tehát egy lehetőség, amiről az egészségbiztosító dönt (ha tb-kifizetőhely a foglalkoztató, abban az esetben sem ő dönt és hoz határozatot, hanem az egészségbiztosító) megvizsgálva a tényállást és a saját anyagi kereteit. Nincs tehát konkrét szabályzat, hogy például, ha 10 nap hiányzik a jogosultságból, akkor még jár a méltányossági, de ha 11 nap, akkor nem. Egyénileg mérlegelik és hoznak döntést a kérdésben. Nincs tehát pontos "recept", mindenképpen érdemes beadni a méltányossági igénylést, és bízni a pozitív döntésben.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben először is számba vesszük a csedre, gyedre jogosultság feltételeit, Nézzük meg először is, hogy minek kellene megfelelni a csedre jogosultsághoz, majd, hogy ki lehet jogosult méltányossági ellátásokra!