Megváltozott munkaképességű társas vállalkozók járuléka, szochója

Megosztás Tetszik

Sokszor okoz bizonytalanságot a kereseti korlát, illetve a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség vonatkozásában, ha a megváltozott munkaképességű egyéni vagy társas vállalkozót a garantált bérminimumnak megfelelő összeg után terheli az adó-, illetve a járulék.

Ahogy az közismert, a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátás nem nyugellátás, így az azok valamelyikében részesülő személy nem minősül sajátjogú nyugdíjasnak, és vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak. Így – ha a főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel – a szociális hozzájárulási adót (szocho) havonta legalább a bruttó garantált bérminimum (idén 195 ezer forint) 112,5 százaléka, a nyugdíjjárulékot a 195 ezer forint, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot pedig a 195 ezer forint 150 százaléka után kell megfizetnie.

Ugyanakkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mm.) 10. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 13. paragrafus (1) bekezdésének d) pontja értelmében keresőtevékenység esetén megszűnik a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az abból származó (egészségbiztosítási járulékalapot képező) jövedelem három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér (tehát a 149 ezer forint) 150 százalékát. Az előzőekben említett esetben az egészségbiztosítási járulék alapja értelemszerűen minden hónapban meghaladja ezt az összeget, hiszen a minimum egészségbiztosításijárulék-alapnál a 195 ezer forint 150 százalékáról beszélünk.

Ezt az ellentmondást azonban feloldja az Mm. törvény 10. paragrafusának (2a), illetve a 13. paragrafus (2a) bekezdése, amelyek úgy rendelkeznek, hogy az egyéni és társas vállalkozó vonatkozásában a kereseti korlát számításánál minimálbéren az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. paragrafus s) pontjának 2. alpontjában foglaltakat – tehát adott esetben minimálbér alatt a garantált bérminimumot – kell érteni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákon keresztül mutatjuk be a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni, illetve társas vállalkozókra vonatkozó szochoszabályokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.