adozona.hu
Megszorítás a szochoszabályokban: kevesebb munkavállaló után, rövidebb ideig jár majd a kedvezmény
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Megszoritas_a_szochoszabalyokban_kevesebb_m_VSXYFW
Megszorítás a szochoszabályokban: kevesebb munkavállaló után, rövidebb ideig jár majd a kedvezmény
A Magyar Közlöny 74. számában kihirdetett 182/2024. számú kormányrendelet sokadszorra módosítja a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szochotörvény) 11. paragrafusát, amely a kedvezményre vonatkozó szabályokat rögzíti.
A jelenleg hatályos szochotörvény 11. paragrafusának (2) bekezdése szerint a kedvezmény alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek az a magyar állampolgár tekintendő, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (együttesen anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E paragrafus alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.
Az új előírás szerint viszont – minden más előzőekben felsorolt feltétel fennállása esetén – azt lehet munkaerőpiacra lépőnek tekinteni, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett az előzőekben megfogalmazott biztosítási jogviszonnyal.
Az említett 11. paragrafus (3) bekezdése szerint a részkedvezmény összege egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 2. paragrafus (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első két évében, és legfeljebb a minimálbér után a 2. paragrafus (1) bekezdése szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás harmadik évében.
Az új szabályok szerint (tehát az augusztus 1-jétől létesített munkaviszonyok esetében) a kedvezmény az eddigi 3 év helyett csak 18 hónapig vehető igénybe.
Az első évben a kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 2. paragrafus (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeg, míg a fennmaradó 6 hónapban a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a szochotörvény 2. paragrafusának (1) bekezdése szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeg.
Ezzel összhangban a 11. paragrafus (6) bekezdése szerint részkedvezmény azon egész hónapra is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első éve, illetve a 18. hónapja véget ér.
Hozzászólások (0)