adozona.hu
Meglepetés és csalódás a nyugdíjhatározat olvasásakor
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Meglepetesek_es_csalodasok_a_nyugdijhataroz_2ZAYES
Meglepetés és csalódás a nyugdíjhatározat olvasásakor
A nyugdíjhatározat átvételekor sokakat ér meglepetés: kit pozitív (ők alacsonyabb összegre számítottak), kit negatív (ők pedig lényegesen magasabb ellátásban reménykedtek). Cikkünkben a legfontosabb okokat vesszük sorra, amelyekre a várttól jelentősen eltérő szám esetén gondolni kell.
A nyugellátás összege – és ezt elöljáróban feltétlenül tisztáznunk kell – alapvetően két tényezőtől függ: a szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset nagyságától.
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért, a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Annak érdekében, hogy a régi – nominálisan jóval alacsonyabb – jövedelmek ne rontsák az átlagot, a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért jövedelmeket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve naptári évenként a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ezt hívjuk valorizációnak.
Az öregségi nyugdíj összege az így megállapított átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 2. mellékletében meghatározott százaléka.
Ha valaki kevesli a kiszámolt összeget, a legegyszerűbb lépés, hogy megnézi, hány év szolgálati időt vettek nála figyelembe.
A „hiány” oka lehet például bejelentés nélküli foglalkoztatás, az arányos szolgálatiidő-számítás (tehát, amikor az adott biztosítási jogviszonyban a kereset nem érte el az akkori minimálbér összegét), illetve a vállalkozóként el nem ismert idő.
Utóbbi vonatkozásában emlékeztetni kell a Tny. 38. paragrafus (2) bekezdésének azon előírására, mely szerint nem vehető szolgálati időként figyelembe az egyéni vagy társas vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának az az időtartama, amelyre vonatkozóan az egyéni vagy társas vállalkozásnak nyugdíjbiztosításijárulék- vagy nyugdíjjárulék-tartozása van. Mindez elmondható a mezőgazdasági őstermelőről is.
Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egy adott időszak járuléktartozás miatti kiejtése, vagy egyéb okból történő figyelmen kívül hagyása, még előnyösebb is az igénylő számára, amennyiben erre az időszakra egyébként nagyon alacsony jövedelemmel rendelkezik csak.
A legoptimálisabb természetesen a hosszú szolgálati idő folyamatosan magas járulékalappal, de ha ez nincs, jobban jár, akinek kevesebb szolgálati ideje van, de az alatt magas jövedelmet ért el, mind a hosszú szolgálati idővel és nagyon alacsony jövedelemmel. És ezzel elértünk a „meglepetések” egy másik okához: az alacsony havi átlaghoz.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, kik nem számíthatnak magas átlagkeresetre, és ezáltal elfogadható összegű nyugdíjra sem.
Hozzászólások (0)