adozona.hu
Fontos tudni a Magyarországon ügyvezető külföldi állampolgárokat érintő tb-szabályokról
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Magyarorszagon_ugyvezeto_kulfoldi_allampolg_4JHI4B
Fontos tudni a Magyarországon ügyvezető külföldi állampolgárokat érintő tb-szabályokról
Tetszik
Több kérdés merült fel mostanában azzal kapcsolatban, miként alakul annak a külföldi állampolgárnak a biztosítási jogviszonya, aki a gazdasági társaság tagjaként Magyarországon ügyvezetést lát el. A kérdések egy része kiterjedt arra is, hogy magyar biztosítási jogviszony esetén miként lehet a külföldi állampolgár részére tajszámot igényelni. Cikkünkben összefoglalóan ismertetjük a fenti kérdésekre adott válaszokat.
Az Európai Unió másik tagállamának (beleértve az EGT-országokat és Svájcot is) állampolgáraként Magyarországon tevékenykedő ügyvezető esetén meg kell vizsgálni, hogy ez a személy az EGT-ben, Svájcban biztosított-e. A 883/2004/EK rendelet alapján több tagállamban tevékenységet folytató személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Az A1-es nyomtatvánnyal lehet igazolni, hogy párhuzamos keresőtevékenység kapcsán másik tagállamban (beleértve Svájcot is) vagy Magyarországon áll fenn a biztosítás. Mindezek alapján javasolt ez esetben az A1-es nyomtatvány mielőbbi beszerzése.
Ha a külföldi állampolgárságú ügyvezető olyan ország állampolgára, amellyel szociálpolitikai, vagy szociális biztonsági egyezménye van Magyarországnak, akkor azt kell megvizsgálni, hogy az egyezmény alapján Magyarországon biztosítottnak minősül-e. Magyarország az alábbi országokkal, államokkal kötött szociálpolitikai, illetve szociális biztonsági egyezményt:
– Az amerikai kontinensen: Kanada, Québec, Amerikai Egyesült Államok,
– Ázsiában: India, Mongólia, Dél-Korea, Japán
– Európában: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Ukrajna, Szerbia, Koszovó, Macedónia,
– Ausztrália
– Oroszország
– Törökország
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen bemutatjuk a Magyarországon létrejött biztosítási jogviszonyra vonatkozó szabályokat attól függően, hogy a tag munkaviszonyban vagy társas vállalkozóként látja el a tevékenységét!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Pont az ilyen cikkek miatt gyakorta tapasztalom, hogy a könyvelők egyből nyúlnak a T1041-es után ha meglátnak egy tag+ügyvezetőt, akkor is, ha külföldi.
A cikk azt sugallja, hogy TAJ kártyát kell kérni egy harmadik országbelinek, aki lehet, hogy ellátogatott ugyan Magyarországra, de ettől még külföldi maradt és egyáltalán nem költözött ide. Pedig a TAJ kártyához legalább tartózkodási engedély kell (EU tagországbeli esetén magyar lakcímbejelentés). Van úgy, hogy még a lakcím ténye se teszi az ügyvezető magyar TB rezidensé.
Ennek a tetejébe ott a cikk végén a dupla jogviszony, amire mindig rácsodálkozom, hogy ezt most miért kell még mindig nyomni. A társas vállalkozó ugyanis csak egyféleképpen lehet biztosított, azt csak erőszakkal lehet kettőre szétszedni.
Remélem segítettem az olvasóknak a tisztánlátásban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a Tbj. 1. § (1) bekezdése kapcsán tisztázta azt a kérdést, hogy Magyarországon kell kell folytatni a tevékenységet. "Tbj. 1. § (1) A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Magyarországon munkát végző más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség."
A cikkben - a Tbj. fenti szabálya, és többek között a hozzászólásban írtak kapcsán - le is írtam, hogy (Magyarországon ellátott ügyvezetésről van szó) pl:
- rögtön a bevezetőben :"miként alakul annak a külföldi állampolgárnak a biztosítási jogviszonya, aki a gazdasági társaság tagjaként Magyarországon ügyvezetést lát el", vagy
- "Az Európai Unió másik tagállamának (beleértve az EGT-országokat és Svájcot is) állampolgáraként Magyarországon tevékenykedő ügyvezető esetén meg kell vizsgálni, hogy ez a személy az EGT-ben, Svájcban biztosított-e." vagy
- "Ha a külföldi állampolgár Magyarországon munkavállalóként látja el az ügyvezetést.
A külföldi, ha nem jön Magyarországra lakni, akkor nem lesz biztosított, még akkor sem, ha tag+ügyvezető, vagy távmunkában munkaviszonyt létesít vele a cége. Ezt még 2012-ben tisztázta az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium, azóta pedig a szabályok ebben a kérdésben nem változtak.