Kúriai határozat biztosítási időt keletkeztető ellátás folyósítása ügyében

Megosztás Tetszik

Biztosítási időt keletkeztető ellátás folyósítása ügyében hozott határozatot a Kúria.

Ha az Emberi Jogok Európai Bírósága az Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. cikkének sérelmét azért állapítja meg, mert nem folyósítottak egy biztosítási időt is keletkeztető ellátást, akkor az megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény (Mmtv.) 2. § (1) bekezdés a) pont szerinti időtartam meghatározása során ezt a biztosítási időt is figyelembe kell venni.

Az elsőfokú társadalombiztosítási szerv határozatával elutasította a felperes által előterjesztett, megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet. Megállapította, hogy a felperes egészségi állapota – a 2014. szeptember 5-én kelt másodfokú komplex minősítési vélemény szerint – 2013. október 1-jétől fennállóan 42 százalék, C2 minősítési csoportba tartozó, tartós foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. A felperes az ellátásra azért nem jogosult, mert a kérelme benyújtását megelőző időszakban nem rendelkezett Mmtv. 2. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjaiban előírt mértékű, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § szerinti biztosításban töltött idővel.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta, rögzítve, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) felperes ügyében hozott, Magyarországot elmarasztaló korábbi ítélete nem változtat azon a tényen, hogy a kért ellátás megállapításához valamennyi feltételnek teljesülnie kell, azok betartásától méltányosságból eltekinteni nem lehet, a hatóságnak az Mmtv. mérlegelési jogkört nem biztosít.

A munkaügyi bíróság a felperes keresetét az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelme mellőzésével elutasította. A Kúria a per tárgyalásának egyidejű felfüggesztésével az Alkotmánybíróság eljárását, az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjai nemzetközi szerződésbe, az Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikkébe ütközésének megállapítását, a rendelkezések megsemmisítését és alkalmazásuk kizárását kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság az Mmtv. támadott rendelkezései nemzetközi szerződésbe ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt a 10/2020. (V.28.) AB határozatával elutasította, egyben a rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban – az Alkotmánybírságról szóló 2011. évi CLI. törvény 46. § (3) bekezdése alapján – alkotmányos követelményt állapított meg. Kimondta, hogy az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontok szerinti időtartam meghatározása során az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdéséből származó alkotmányos követelmény az, hogy ha az EJEB konkrét egyedi ügyben, Magyarországra nézve kötelező jogerős döntésében azért állapítja meg az Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. cikkének sérelmét, mert a kérelmező számára valamely, egyébként biztosítási időt is keletkeztető ellátást, melyet folyósítani kellett volna, nem folyósítottak, akkor a nem folyósított ellátás által keletkező biztosítási időt is figyelembe kell venni.

A Kúria megállapította, hogy az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) pontja alkalmazásával kapcsolatos fenti követelménynek a jogerős ítéletben és a perben felülvizsgálni kért társadalombiztosítási határozatokban szereplő értelmezés nem felel meg. Ezért a jogerős ítéletet és a társadalombiztosítási határozatokat – Pp. 275. § (4) bekezdése, valamint a 339. § (1) bekezdése alkalmazásával – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú társadalombiztosítási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte azzal, hogy a felperes kérelmének elbírálása, az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti időtartam meghatározása során biztosítási időként vegye figyelembe azt az időszakot is, amelyre – az EJEB ítéletében foglaltakra tekintettel, az ABH-ben kifejtettek szerint – részére biztosítási időt keletkeztető ellátást kellett volna folyósítani.

Tájékoztató az Mfv.III.10.092/2020. számú ügyben hozott határozatról.