adozona.hu
Külföldi kiküldetések – változik a járulékalap
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Kulfoldi_kikuldetesek__valtozik_jarulekalap_LNK0GX
Külföldi kiküldetések – változik a járulékalap
Társadalombiztosítási kötelezettségek meghatározása szempontjából a 2020-as év igen izgalmasnak mondható. A vészhelyzet időszakában érvényes átmeneti rendelkezéseken túl nem szabad elfeledkezni az új Tbj. törvényben foglalt rendelkezésekről sem, amelyet ugyan a Parlament már 2019-ben elfogadott, de csak 2020. július 1-jétől léptek hatályba. Az alábbi információkkal a mai zárószavazásra váró újabb módosítás ismertetésével szeretnénk a bérszámfejtők munkáját segíteni.
A társadalombiztosítási kötelezettség megítélése különös figyelmet érdemel a külföldi kiküldetések tekintetében, ugyanis nincs átmeneti rendelkezés az új Tbj. törvény hatálybalépését megelőzően már folyamatban lévő kiküldetésekre. Ennek következtében 2020. első félévében a járulékkötelezettséget a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: régi Tbj.) 4. § k) pontja alapján, míg a második félévben a 2020. július 1-jétől hatályban lévő a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. §-a (a továbbiakban: új Tbj.) előírásai szerint kell megállapítani.
Kiküldetések esetén nem változik a járulék alapjának meghatározása, ha a jövedelem a külföldi munkavégzés ellenére Magyarországon adóztatható. Ilyen esetben továbbra is az szja-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmet kell alapul venni, (a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével együtt).
A 2020. július 1-jét követően a külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett jövedelmek számfejtése rendhagyó minden olyan esetben, amikor nincs olyan jövedelem, amelyből szja-előleget kellene vonnia a foglalkoztatónak.
Ilyen esetekben, amikor nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy az szja-törvény előírásai szerint nem keletkezik szja-előleg fizetési kötelezettség a biztosított részére kifizetett jövedelemmel összefüggésben, akkor a járulék alapjának meghatározása már új szabályok alapján történik. Itt kívánom megemlíteni, hogy a Parlament honlapján elérhető T/10856. számú törvényjavaslat 145. §-a pontosítja az idevonatkozó rendelkezést. Az egységes javaslat szerint „A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 1. 27. § (1) bekezdés b) pontjában az ,,adóztatási joga" szövegrész helyébe az ,,adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik" szöveg lép. Ennek köszönhetően a nem egyezményes országokban dolgozó kiküldöttek járulékalapja is egyértelművé vált.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy a módosítást követően hogyan és mikortól változik külföldi kiküldetésnél a járulék alapja!
Hozzászólások (0)