Korkedvezmény: mennyi a szolgálatra jogosító idő 2013-ban?

Megosztás Tetszik

A jelenlegi korkedvezményes rendszer 2014. december 31-éig változatlanul fennmarad. Az erről szóló jogszabályi hátteret az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló törvény teremtette meg.

2012. január 1-jétől az Országgyűlés megszüntette a nyugdíjkorhatár előtt különböző kedvezménnyel igénybe vehető öregségi típusú nyugdíjak, köztük a korkedvezményes nyugdíj is. [A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (továbbiakban: Khtv.)]. A 2012. évi CCVIII. törvény (MK. 2012. évi 178. szám) 68. §-a, 2012. december 31-e helyett már 2014. december 31-éig teszik lehetővé a korkedvezmény szerzését, és a már megszerzett kedvezmény a továbbiakban is érvényesíthető – időkorlát nélkül – korhatár előtti ellátás formájában.

Fontos tudni, hogy a korkedvezményes idő megállapítására az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Khtv. 2. § (2) bek.). A korkedvezmény 2011. december 31-éig ugyanis a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer részét képezte.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. LXXX. törvény (továbbiakban: Tny.) 2011. december 31-éig hatályos 8. §-a alapján az érintettre irányadó öregségi nyugdíj-korhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesült az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább 6 éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb 5, nőnél 4, illetőleg az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb 3 évi munka után.

A korkedvezmény alapja a 2006. december 31-éig hatályos – de még 2014. december 31-éig alkalmazható – munkaköri jegyzék (168/1997. /X. 6./ kormányrendelet (a továbbiakban: TnyR.) 1. sz. melléklete, a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzéke).

(A korkedvezményes munkaköri jegyzék 14 munkaköri főcsoportot tartalmaz, ezen belül 3 részből (oszlopból) áll. Az első oszlopban a munkakör általános, illetve összefoglaló megnevezésén túl zárójeles felsorolásban szerepelnek a munkaterületen kialakult – sokszor tradicionális – elnevezések.