Korhatár előtti ellátás melletti keresőtevékenység: ezekre figyeljen 2023-ban!

Megosztás Tetszik

A korhatár előtti ellátások összegének meghatározása – függetlenül azon ténytől, hogy ezen ellátások nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak és ennek alapján az ilyen ellátásban részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak –, az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályoknak megfelelően történik. Az ellátások megállapításához szükséges szolgálati idők, valamint az ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének kiszámítása is a nyugdíjakra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével történik. A megállapított ellátásnak a keresőtevékenység miatti esetleges korlátozása tekintetében viszont nem csak a saját jogú nyugdíjakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A keresőtevékenység miatti korlátozás tekintetében, jelen időpontban a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényben (Khtv.) meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

A nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, de a külön jogszabályban meghatározott jogosultsági feltételekkel – például korkedvezményt szerzett, táncművészek – rendelkező személyek részére megállapított korhatár előtti ellátások, szolgálati járandóságok melletti munkavégzés, keresőtevékenység két külön jogcímen eredményezheti az ellátások folyósításának kötelező szüneteltetését. Az egyik az ellátás melletti keresőtevékenységből származó keresetek mértéke miatti jogcím, a másik a keresőtevékenység jogi formája.

A keresetkorlátra vonatkozó jogi szabályozást a Khtv. 11. §-a tartalmazza, mely szakasz alapján mindaddig, amíg az ellátásban részesülő személy adott évi (társadalombiztosításijárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2023-ban 232 000 forint × 18 = 4 176 000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell, továbbá, ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni. Amennyiben a kötelező legkisebb munkabér havi összege a tárgyévben emelkedik, az éves keretösszeget a megemelt összeg alapján kell meghatározni, és a korábbi minimálbér szerint már elrendelt szüneteltetést ennek figyelembevételével felül kell vizsgálni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit kell még figyelembe venni a keresetkorlát vizsgálatakor, kinek és milyen bejelentési kötelezettségekkel jár a keresetkorlát elérése, illetve mely esetben teszi a jogszabály a jogviszony jellegétől függővé az ellátás szüneteltetését, és ez alól jelenleg milyen kivételek vannak!