Kiküldetés belföldre: mi jár, mi adható, mi jön még rá?

Megosztás Tetszik

Egyéni vállalkozó alkalmazottaival együtt gyakran dolgozik belföldi kiküldetésben. Kaphatnak-e napidíjat, kötelező-e adni, mennyi lesz a közteher? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértő válaszolt.

Olvasónk a következőkben részletezte kérdését: ″Egyéni vállalkozó telephelyétől távol is dolgozik alkalmazottaival együtt (ez több egybefüggő napot jelent). A közlekedés a vállalkozás által bérelt kocsival történik. A szállásról a vállalkozó nevére szóló számla rendelkezésre áll. Hogyan kell helyesen elszámolni a belföldi kiküldetést? Kell-e (kötelező-e) napidíjat adni a munkavállalóknak? Az egyéni vállalkozónak? És mindez milyen adókötelezettséget von maga után 2015-ben és 2016-ban?″

A munka törvénykönyve (Mt.) nem írja elő kötelezően kiküldetési napidíj fizetését, azonban úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel (Mt. 51. § (2) bekezdés). További kötelező előírást a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) kormányrendelet tartalmaz, amelynek értelmében a kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra (tehát az egyéni vállalkozóra is) és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra.

Az említett rendelet értelmében

–       a napidíj számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként vagy költségátalányként (legalább napi 500 forint összegben) számolható el;

–       nem számolható el napidíj, ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el, illetve, ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) fő szabálya alapján az átalányban fizetett napidíj a munkavállaló munkaviszonyból származó (a bérre vonatkozó előírások szerint számfejtendő) adó-, járulék- és szochoköteles jövedelme (igazolás nélkül elszámolható költség levonására, meghatározott feltételekkel csak a fuvarozók esetében van lehetőség).

Ha a munkáltató (jelen esetben az egyéni vállalkozó) nem fizet átalány-napidíjat a munkavállalóinak, mert (a szálláshely árában szokásosan felszámított reggeli kivételével) az élelmezésüket – a saját nevére szóló számlákkal igazoltan – a kiküldetés helyén biztosítja, e juttatás 1,19-szorosa után 2015-ben 16 százalék, 2016-ban pedig 15 százalék személyi jövedelemadó (szja) és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetésére köteles [szja tv. 70. § (1) bekezdés], míg a munkavállalóknak emiatt nem keletkezik adókötelezettsége. A juttatás számlákkal igazolt költsége és a megfizetett szja és eho vállalkozói költségként elszámolható [szja tv. 11. számú melléklet I. fejezet].

Az egyéni vállalkozó saját maga számára napidíjat, étkezési költséget (a szálláshely árában szokásosan felszámított reggeli kivételével) nem számolhat el.

Ugyanakkor hivatali, üzleti utazás (kiküldetés) esetén az egyéni vállalkozó a saját és munkavállalói utazására, szállás díjára fordított kiadásait elszámolhatja költségként [szja tv. 11. számú melléklet I./19. pont].

A bérelt gépjárművel történő közlekedési költség elszámolására a szja tv. 11. számú mellékletének III. fejezetében foglaltak szerint kell eljárni.

A munkavállalóknál a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a kiküldetéshez kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is [szja tv. 7. § (1) bekezdés q) pont].