Ki, és mikor jogosult baleseti járadékra?

Megosztás Tetszik

A baleseti járadékra való jogosultsághoz három feltétel együttes teljesülése szükséges. Az első, hogy az érintett személy üzemi balesetet szenvedjen, a második, hogy a baleset következtében bizonyos mértékű egészségkárosodása keletkezzen, a harmadik pedig, hogy a járadék megállapításának napján ne illessék meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás.

A fentiekben említett feltételek vizsgálatakor elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az érintett személy elszenvedett balesete üzeminek minősül-e vagy sem. E tekintetben üzemi az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri, továbbá üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amely a munkába vagy onnan a lakására menet közben éri a munkavállalót, biztosítottat.

Az előzőekkel összefüggésben sok esetben felmerül a kérdés, hogy üzemi balesetnek minősül-e, ha a baleset a munkába induláskor, de még a lakóhelyen, a tartózkodási helyen belül, bejárati ajtón, kapun belül éri az adott személyt, vagy az az ajtón, kapun kívül következik be. E tekintetben kizárólag az a baleset minősül üzeminek, amely az érintett személyt a lakóhelyén, tartózkodási helyén kívül éri. Szintén nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely a munkába menet, vagy onnan hazafelé éri a munkavállalót, ha a megszokott utat indokolatlanul megszakítja. Nem számít indokolatlan megszakításnak a napi bevásárlások rendezése, ugyanakkor, ha a munkából hazafelé menet az érintett személy például beugrik a barátaihoz, és a baleset ott, vagy onnan hazafelé éri, abban az esetben az már nem minősül üzeminek.

Üzemi baleseten a foglalkozási betegséget is érteni kell, mely betegség – ellentétben a balesettel, amely egy hirtelen bekövetkező egyszeri külső hatásra eredményez sérülést az adott személynél – a munkavállaló, biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezik.

A baleset üzemiségét minden esetben a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozza meg. Ha a munkavállaló foglalkoztatójánál működik társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a munkáltató fogja elbírálni a baleset üzemiségét. Akkor viszont, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely, a baleset üzemiségét a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal járási/kerületi hivatalának egészségbiztosítási főosztálya bírálja el. Halált okozó üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén az üzemi baleset, illetve a foglalkozási betegség tényéről minden esetben az egészségbiztosítási szerv dönt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákkal is szemléltetve részletezzük a baleseti járadék igénylésének menetét, ismertetjük, hogy mikortól állapítható meg, milyen öszegben, és meddig folyósítható az ellátás.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.