adozona.hu
Kérdések a szochóról: nem mindegy, hogy az adóalapot a jogszabályhely melyik bekezdése határozza meg
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Kerdesek_a_szochorol_nem_mindegy_hogy_az_ad_2RAFAZ
Kérdések a szochóról: nem mindegy, hogy az adóalapot a jogszabályhely melyik bekezdése határozza meg
A szochofizetéssel összefüggő kérdések között szép számmal akadnak olyanok, amelyek azért vetődnek fel, mert a jogalkalmazó bizonytalan abban, hogy a vélt mentesség pontosan milyen jogcímen meghatározott adóalapra vonatkozik.
A szociálishozzájárulásiadó-alapot képező jövedelmeket a szochotörvény (2018. évi LII. törvény) 1. szakasza sorolja fel.
Az 1. szakasz (1)–(3) bekezdései alapján képez adóalapot
– az szja-törvény (1995. évi CXVII.) törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, illetve
– az szja-törvény szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az szja-törvény szerinti adó-, adóelőleg-alap hiányában a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 27. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja alapján, vagy a Tbj. 30. paragrafusa alapján járulékalapot képez.
A jogszabályhely (4) bekezdése szerint adófizetési kötelezettség terheli az szja-törvény szerint külön adózó jövedelmek közül
– a béren kívüli juttatások [szja-törvény 71. §],
– a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [szja-törvény 70. §], valamint
– a kamatkedvezményből származó jövedelem [szja-törvény 72. §]
adóalapként meghatározott összegét.
És végül az (5) bekezdés értelmében adóalap
– a vállalkozásból kivont jövedelem [szja-törvény 68. §],
– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [szja-törvény 65/A §],
– az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [szja-törvény 49/C §],
– az árfolyamnyereségből származó jövedelem [szja-törvény 67. §],
– az szja-törvény 1/B paragrafusának hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelmének
Magyarországon adóztatható része.
Az adófizetési kötelezettség alóli mentesítés eseteit a jogszabály 5. szakaszában találjuk. Ugyanakkor e felsorolásban mindössze egyetlen olyan személyi kör található, amely vonatkozásában mind a három adóalap „csoport” esetében fennáll a mentesség.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a szochomentességi szabályokat!
Hozzászólások (0)