hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kérdések a szochóról: nem mindegy, hogy az adóalapot a jogszabályhely melyik bekezdése határozza meg

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A szochofizetéssel összefüggő kérdések között szép számmal akadnak olyanok, amelyek azért vetődnek fel, mert a jogalkalmazó bizonytalan abban, hogy a vélt mentesség pontosan milyen jogcímen meghatározott adóalapra vonatkozik.

A szociálishozzájárulásiadó-alapot képező jövedelmeket a szochotörvény (2018. évi LII. törvény) 1. szakasza sorolja fel.

Az 1. szakasz (1)–(3) bekezdései alapján képez adóalapot

– az szja-törvény (1995. évi CXVII.) törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,

– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, illetve

– az szja-törvény szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az szja-törvény szerinti adó-, adóelőleg-alap hiányában a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 27. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja alapján, vagy a Tbj. 30. paragrafusa alapján járulékalapot képez.

A jogszabályhely (4) bekezdése szerint adófizetési kötelezettség terheli az szja-törvény szerint külön adózó jövedelmek közül

– a béren kívüli juttatások [szja-törvény 71. §],

– a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [szja-törvény 70. §], valamint

– a kamatkedvezményből származó jövedelem [szja-törvény 72. §]

adóalapként meghatározott összegét.

És végül az (5) bekezdés értelmében adóalap

– a vállalkozásból kivont jövedelem [szja-törvény 68. §],

– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [szja-törvény 65/A §],

– az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [szja-törvény 49/C §],

– az árfolyamnyereségből származó jövedelem [szja-törvény 67. §],

– az szja-törvény 1/B paragrafusának hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelmének

Magyarországon adóztatható része.

Az adófizetési kötelezettség alóli mentesítés eseteit a jogszabály 5. szakaszában találjuk. Ugyanakkor e felsorolásban mindössze egyetlen olyan személyi kör található, amely vonatkozásában mind a három adóalap „csoport” esetében fennáll a mentesség.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a szochomentességi szabályokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink