Jogtalanul kapnak alacsonyabb összegű csedet a munkahelyváltó kismamák

Megosztás Tetszik

Rengeteg családot fosztottak meg, akár több millió forint csedtől az illetékes kormányhivatalok azzal, hogy azoknak a kismamáknak, akik a gyermekük születését megelőzően munkahelyet váltanak, és magas bejelentett fizetésük van, a nekik járó összegnél jóval kisebb csedet ítélnek meg, dacára a bíróságok – köztük az Alkotmánybíróság – többszöri elmarasztaló döntéseinek.

A csecsemőgondozási díjra (csed) jogosultság legkésőbb a gyermek születésének napjával nyílik meg, és hat hónapig jár a kisgyermekes anyáknak. Előfeltétele a kismama bejelentett munkahelye. Ha ez a feltétel teljesül, akkor elvileg a fizetéssel azonos összegű csedet kellene kapnia a családnak (csökkentve a 15 százalék személyi jövedelemadóval).

A csedre jogosultság feltételeiről bővebben itt olvashat:
A csecsemőgondozási díj főbb szabályai, kérdései

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint ez általában nem is jelent problémát. A vita akkor merül fel, ha a várandósság ideje alatt munkahelyet vált a csedre jogosult nő. A csed összege ugyanis nagyban függ attól, hogy a szülést megelőzően mennyit és mikor dolgozott a kismama. Ezen múlik, hogy pontosan milyen fizetést vesznek figyelembe a csed összegének meghatározásakor.

Főszabály szerint, ha a kismama a szülést megelőzően "folyamatos biztosítási idővel" rendelkezett, és a csedre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a csedet ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ez bonyolultan hangzik, de a lényeg az, hogy nem a legutolsó néhány hónap fizetését, hanem nagyjából fél évvel korábbi időszakot vesznek figyelembe azért, hogy ne lehessen az utolsó pillanatban, rövid időre megemelt fizetéssel mesterségesen felemelni a kismama jövedelmét csak azért, hogy a csed összege magasabb legyen. Ez rendben is lenne, a probléma nem is ebből fakad.

A problémát a "folyamatos biztosítási idő" értelmezése, és az ebből fakadó következmények jelentik. Van ugyanis egy szabály, mely szerint ha a szülést megelőzően a biztosítási idő nem folyamatos, akkor az utolsó 120 napi jövedelmet kell figyelembe venni a csed számításakor, ha pedig nincs ennyi napnyi biztosítása sem a kismamának szülés előtt, akkor a minimálbér kétszeresét.

De mi a helyzet akkor, ha egy kismama a szülést megelőző 120 napon belül munkahelyet vált? Bár nem mindennapos esetről van szó, nem is példa nélküli, és nagyon meg tudja keseríteni azok életét, akik munkahelyet váltottak és a minimálbér kétszeresénél többet keresnek.

A bírósági esetekből és a Magyar Államkincstár honlapján található, a mai napig elérhető tájékoztatóból ugyanis az derül ki, hogy a Kormányhivatal a munkahelyváltást úgy tekinti, mint a folyamatos biztosítási idő megszakítását és ilyen esetben csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt veszi figyelembe a jogosultság vizsgálatakor. A szüléshez közel (120 napnál közelebb) munkahelyet váltó nő esetén ezért a kormányhivatal úgy veszi, hogy nem volt meg a 120 napi folyamatos biztosítási jogviszony és a csed összegét nem a tényleges bejelentett fizetés alapján, hanem "csak" a minimálbér kétszerese alapján állapítja meg. Ez nyilván van, akinek még kedvezőbb is lehet, mintha a tényleges fizetése alapján kapna csedet, azoknak a nőknek viszont, akik akár évek, évtizedek óta dolgoznak magas bejelentett fizetésért, ez havi szinten többszázezer forint kárt okozhat.

A Niveus Consulting Group szerint a kormányhivatal álláspontja ráadásul teljesen nyilvánvalóan téves. Az egészségbiztosítási törvény ugyanis nem tekinti a biztosítási idő megszakításának a munkahelyváltást. Egyértelmű a jogszabály, hogy attól még, hogy a kismama munkahelyet váltott, a biztosítási jogviszony folyamatos marad, feltéve, hogy a két munkaviszony között nem telik el 30 nap. Tehát annak, aki pénteken még a régi helyen dolgozott és hétfőn új helyen kezd, folyamatos marad a munkahelyváltás ellenére is a jogviszonya. A folyamatos jogviszony esetén pedig nem kérdés, hogy a tényleges bér alapján jár a csed, nem a minimálbér kétszerese alapján.

Azon túl, hogy a kormányhivatal eljárása rengeteg családot fosztott meg akár többmillió forint csedtől, különösen visszás a jogértelmezés amiatt, hogy a Kormányhivatalt a rendes bíróságok, így a Kúria, de még az Alkotmánybíróság is többször elmarasztalta a hibás jogértelmezése miatt. Az Alkotmánybíróságnak a legfrissebb döntése is 2019-es, tehát több mint három évvel ezelőtti. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában is – sőt, néhány korábbi döntésében is – egyértelműen kimondta, hogy a csed alapjának meghatározása során nem csak a szüléskor éppen meglévő munkaviszonyban eltöltött időszakot kell vizsgálni, hanem a megszakítás nélküli biztosítási jogviszonyban szerzett teljes jövedelmet. Tehát ha valaki úgy váltott munkahelyet, hogy a két munka között nem telt el 30 nap, akkor nem lehet a csedet arra hivatkozva a minimálbér alapján meghatározni, hogy a munkahelyváltásra a szülést megelőző 120 napon belül került sor.

A következetes kúriai és alkotmánybírósági döntések ellenére a mai napig hibás döntéseket hoz a kormányhivatal akkor, ha a szülés előtt munkahelyet váltó kismama csedre jogosultságát kell megállapítania. Mivel a bírói, alkotmánybírósági gyakorlat teljesen egyértelmű, ezért aki hasonló problémába fut bele, annak mindenképpen érdemes kérnie a csedről szóló határozat felülvizsgálatát a bíróságtól, a kézhezvételtől számított 30 napon belül, mert teljesen egyértelmű a vonatkozó rendelkezések értelmezése, csak a kormányhivatal nem hajlandó azt tudomásul venni.