Járulékfizetési kérdések egyéni vállalkozás szüneteltetésekor

Megosztás Tetszik

Szünetel az egyéni vállalkozó biztosítása az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt, tehát ezen időszakban az egyéni vállalkozó nem biztosított, havi minimum járulék- és adófizetés nem terheli. Ellenben, ha más jogviszonyban sem áll fenn a biztosítása, és nem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás, akkor egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. De mi történik abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó elmulasztja bejelenteni a szüneteltetés végét, és a szünetelés alatt munkát végez?

Ebből következően az említett jogviszony a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. paragrafus (1) bekezdésének f) pontja szerinti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak (ezen belül egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített vállalkozási jogviszonynak) tekintendő, amely esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a kifizetőnek kell elbírálnia, illetve bevallania az esetleges társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. (Mindezt a megrendelő elkerülheti, ha az EVNY nyilvántartásban előzetesen meggyőződik arról, hogy működő egyéni vállalkozásról van-e szó.)

Az érintett személynek ugyanakkor e bevétele kapcsán sem egyéni vállalkozóként, sem magánszemélyként nincs további társadalombiztosítással összefüggő kötelezettsége.

(Ha a számlát nem kifizető számára bocsátotta ki, akkor viszont a szociális hozzájárulási adó az érintettet magánszemélyként és nem egyéni vállalkozóként terheli.)

Persze – és ez a gyakoribb eset – a szüneteltetés tartama alatt abban az esetben is keletkezhet vállalkozói bevétel, ha a vállalkozó tevékenységet nem folytat, hanem a korábbi munkájának az ellenértéke folyik be a szünetelési időszakban.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, rámutatva egy szeptember 1-jétől hatályos kiegészítésre is!