adozona.hu
Járulékalapot képező és nem képező jövedelmek: mikor kell, és mikor nem kell járulékot fizetni?
//test-adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Jarulekalapot_kepezo_es_nem_kepezo_jovedelm_JQQHKM
Járulékalapot képező és nem képező jövedelmek: mikor kell, és mikor nem kell járulékot fizetni?
Gyakran merül fel kérdésként, hogy kell-e járulékot fizetni abban az esetben, ha egy vállalkozás járulékalapot képező jövedelmet juttat egy magánszemélynek, aki nem biztosított munkavállalója. Például: egy önkormányzat pénzbeli juttatást ad a település iskolájában tanító pedagógusnak, illetve egy anyavállalat megjutalmazza a leányvállalata alkalmazottját, vagy éppen a hallgatói munkaszerződés keretében alkalmazott diák részesül adóköteles jövedelemben.
Nos, a járulékfizetési kötelezettség megállapítása során mindig két tényezőt kell tisztázni. Az első, hogy a juttatás járulékalapot képező jövedelemnek minősül-e?
A járulékalapot képező jövedelem fogalmát a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 27. szakasza határozza meg. A jogszabályi hely (1) bekezdésének a) pontja értelmében járulékalapot képező jövedelem
- az szja-törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
- a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
- a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,
- a felszolgálási díj,
- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.
Ezen túlmenően ugyanezen bekezdés b) pontja arra az esetre határozza meg a járulékalapot képező jövedelmet, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, illetve a (2) bekezdés a munkaviszonyban álló dolgozó esetében ír elő minimális járulékfizetési kötelezettséget.
Mindezek mellett a Tbj. további szakaszai meghatározott biztosítotti körökre vonatkozóan (például egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) külön rendelkezéseket tartalmaznak a járulékalapot képező jövedelem meghatározására. Ezzel párhuzamosan a Tbj. 32. paragrafusa a járulékalapot nem képező jövedelmeket veszi sorra.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük azokat a jövedelmeket, amelyek első ránézésre járulékalapot képeznek ugyan (mert összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendők), de a jogalkotó szándéka szerint mégsem képeznek járulékalapot.
Hozzászólások (0)