Járulék és szocho, ha az ügyvezető személyesen közreműködik

Megosztás Tetszik

A cég ügyvezetője a társaságban személyesen is közreműködik, milyen járulékfizetési terhekkel kell számolnia? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

„Cégünk ügyvezetőjének nincs havi 36 órát elérő munkaviszonya, csak részidős, ahol fizetik utána a járulékokat. A társaságban személyesen is közreműködik, taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítettük, miszerint az ügyvezetésre heti 4, a személyes közreműködésre heti 20 órát fordít.

Kérjük, erősítsék meg, hogy mint társas vállalkozó, személyes közreműködésére tekintettel lesz biztosított, és meg kell fizetni utána az előírt járulékokat, viszont azt nem kell kétszer megtenni azért, mert ügyvezető is. Illetve kérjük, erősítsék meg, hogy amennyiben máshol 36 órát elérő munkaviszonyt létesít, úgy sem személyes közreműködéséért, sem ügyvezetés okán a cégnek nem kell járulékokat fizetni utána.

Ha mégis, úgy megoldást jelentene-e, célszerű-e megbízási szerződést kötni vele egyik vagy mindkét tevékenységére?” – kérdezte olvasónk.

A kérdésekre szakértőnk a következőket válaszolta.

Első eset:

Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony hiányában a tagsági jogviszony alapján társas vállalkozói jogviszony jön létre. Társas vállalkozóként a járulék-, és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség az alábbiak szerint áll fenn:

– a 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér,

– a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese,

– a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

(A minimálbér 2016-ban havi 111 ezer forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum havi 129 ezer forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkásiskola is.)

A tagsági jogviszony mellett fennálló munkaviszonyban ellátott ügyvezetésnél az alábbiak szerint kell megfizetni a tb közterheket.

Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabéréből le kell vonni a 15 százalék személyijövedelemadó-előlegen túl,

– a 10 százalék nyugdíjjárulékot,
– a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
– a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
– a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot.

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót.

Ha az ügyvezetést a tag megbízásban látja el a fenti tagsági jogviszony mellett, akkor megbízási jogviszony jön létre. Megbízási jogviszonyban akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha a járulékalapot képező megbízási díja eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak a harmincad részét.

Biztosítási jogviszony fennállása esetén, a jogviszonyt be kell jelenteni T1041-es nyomtatványon, és a tevékenységért járó díjazás – a személyijövedelemadó-előleg számításánál figyelembe vett összeg – alapján kell megfizetni a 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.  A megbízó a fenti alap után 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.

Megjegyzés: tagsági jogviszony az 1997. évi LXXX. törvény alapján a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.

Második eset:

Ha heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony áll fenn, akkor társas vállalkozóként 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 10 százalék nyugdíjjárulék és 27 százalék szociális hozzájárulási adó fizetendő, amelyeknek alapja a tényleges jövedelem, átalányjövedelem, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka. Azaz, ha például a társas vállalkozó nem vesz fel jövedelmet, akkor nem kell tb-közterheket fizetnie. Ha például havi 40 ezer forintot vesz fel, akkor az lesz a tb-közterhek alapja.

Ha az ügyvezető munkaviszonyban vagy a fentiek szerinti megbízásban látja el a feladatait, heti 36 órát elérő másik munkaviszony mellett, akkor a munkaviszony illetve a megbízás szabályai alapján fizeti továbbra is a tb-közterheket.

Többes jogviszony kiküszöbölésére és a tb-közterhek minimalizálására megoldást jelenthetne, ha mindent munkaviszonyban (egy munkáltatón belül egy munkaviszonyban) látna el a tag. A munkaszerződés ez esetben kapcsolt munkakörre jön létre, amelyben a munkavállaló egyrészt ügyvezetést, másrészt egyéb – jelenleg tagsági jogviszonyban – ellátott feladatokat végezné el.