hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Járulék és szocho: amikor nem ugyanazt a jövedelmet terheli a kötelezettség

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Míg a társadalombiztosítási járulék minden esetben a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló személyt terheli, és az alapja (a járulékalapot képező jövedelem), valamint az érintett számára járó társadalombiztosítási ellátások között összefüggés van, addig a szociális hozzájárulási adót (szocho) – az esetek többségében – a kifizetőnek kell állnia, és a tb-ellátás összegére semmilyen hatással nem bír. Cikkünkben áttekintjük, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyokból – tehát az önálló és a nem önálló tevékenységekből – származó jövedelmek esetében milyen összefüggés, vagy éppen ellentmondás van a járulék, illetve a szocho alapja között.

A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére a biztosított – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – társadalombiztosítási járulékot, a törvényben meghatározott személy pedig szociális hozzájárulási adót fizet [a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 23. paragrafusának (1) bekezdése értelmében].

Talán a legközvetlenebb kapcsolat e két közteher alapja között a munkaviszony esetében áll fenn, hiszen a szochotörvény (2018. évi LII. törvény) 1. paragrafusának (10) bekezdése rögzíti, hogy a Tbj. 6. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja az (1)–(3) bekezdések szerinti jövedelem esetén megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, kivéve a felszolgálási díjat. (A felszolgálási díj járulékalapot képez, de mentes a szociális hozzájárulási adó alól.)

Az 1. paragrafus (10) bekezdésének szochotörvénybe történő „beszúrására” (2020. július 1-jétől) a munkaviszonyban álló dolgozó minimumjárulék-fizetésével összhangban került sor, tehát ez alapján a minimum járulékalap után is meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. Ugyanakkor a járulék- és a szochoalapot képező jövedelmek között számos eltérést lehet találni munkaviszony esetén.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ezeket az eseteket ismertetjük!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink