Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem a szocho felső határának számításánál

Megosztás Tetszik

A 2019-es személyijövedelemadó-bevallások feldolgozásakor megfigyelhető volt, hogy az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet is szerző magánszemélyek az őket terhelő adókötelezettségek megállapításakor sok esetben bizonytalanok voltak, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.

Problémát jelentett, hogy az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem beleszámít-e a szochokötelezettség megállapításakor az adófizetési felső határba.

Ha egy magánszemély úgy dönt, hogy ingatlant szeretne bérbe adni, akkor választhat, hogy a bérbeadáshoz kapcsolódó adókötelezettségeit egyéni vállalkozóként, adószám és bejelentkezési kötelezettség nélkül magánszemélyként, vagy adószámos magánszemélyként teljesíti.

Utóbbi két esetben a magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme a személyi jövedelemadó szabályai szerint, önálló tevékenységből származó jövedelemként, az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (Szja tv.) 8. § (1) bekezdése].

A Szocho tv (2018. évi LII. törvény) a szociális hozzájárulási adó alapjaként említi az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem összegét is, azonban a Szocho tv. sok más mellett az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet mentesíti az adókötelezettség alól [Szocho tv. 5. § (2) bekezdés h) pont].

A Szocho tv. a természetes személy adófizetési kötelezettségének felső határt szab. Ez azt jelenti, hogy egyes jövedelemkategóriák esetén (például árfolyamnyereségből származó jövedelem) az éves adófizetési kötelezettség maximálva van. Az adófizetési felső határba – egyebek mellett – beletartoznak az összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelmek is. Ebből következően a magánszemély által ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét (mint összevont adóalapba tartozó jövedelmet) figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításakor, függetlenül attól, hogy az után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.