hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Eho helyett szocho: így változik jövőre az osztalék közterhe

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló
6

Jövőre megszűnik az egészségügyi hozzájárulás (eho), és az eddig ennek alapjául szolgáló jövedelmek után szociális hozzájárulási adót (szochót) kell majd fizetni. E módosítás érinti a magánszemélyeket az osztalék után terhelő – személyi jövedelemadón kívüli – közterhet is. A cikk példával szemléltetve mutatja be a 2018., illetve a 2019. évben kapott osztalék utáni kötelezettséget.

2018. évi szabály

A magánszemélynek a 2018-ban kapott osztalékjövedelme után – a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett – a bruttó osztalék 14 százalékának megfelelő ehót kell fizetnie. E kötelezettség az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (ehotörvény) 3. paragrafusának (3) bekezdése szerint addig áll fenn, amig a megfizetett egészségbiztosítási járulék – ezen 14 százalékos hozzájárulással együtt – el nem éri az adóévben a 450 ezer forintot.

Egészségbiztosítási járuléknak a következők minősülnek:

– a magánszemély által biztosítási jogviszonyában megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (4+3 százalék),

– az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék (az ekhoalap 1,6 százaléka),

– a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a nem biztosított magánszemély által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék, amelynek havi összege 7320 forint, napi összege 244 forint.

(Ugyanez a kötelezettség áll fenn – az osztalék mellett – a magánszemély által az adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelem [szja-törvény 68. §], értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [szja-törvény 65/A §],  árfolyamnyereségből származó jövedelem [szja-törvény 67. §] után).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben először is további tudnivalókat ismertetünk a 2018. évi szabályokról, majd részletezzük a 2019. évi jelentős változásokat, s táblázatban összehasonlítjuk a két év szabályozását, és kiderül, mikor járnak jobban a magánszemélyek.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:
Ruszin Zsolt

Eldőlt, hogy a KIVA-s bérrel is lehet teljesíteni az osztalék esetén a minimálbér 24-szeresét. Más kérdés, hogy az adóhatóság ismét más véleményen van. Ha KATA, vagy KIVA a pálya, akkor a NAV rendre szigorúbb állásponton van. Talán egy általános, kedvezőbb jogértelmezési szabály segíthetne, és akkor nem lenne félreértés.

Biró László

A NAV szerint nem vehető figyelembe a KIVA-s kivétje (pedig az összevont adóalap része), a jogalkotó szándéka szerint feltehetően igen. Majd eldől :)

Attila1988

Kedves Adózóna, kedves Zsolt!
Abban tudnának-e véleményt alkotni, hogy azon magánszemély, amely KIVA alany vállalkozásnál munkaviszonyban dolgozik és várhatóan a jövedelme eléri a majdani minimálbér 24-szeresét, ő is mentesülni fog-e a szocho fizetése alól amennyiben osztalékot vesz ki egy másik cégből?
Válaszukat köszönöm.

Ruszin Zsolt

Kedves Olvasó!

Az adózóna összehasonlította az osztalék utáni EHO-t annak új 2019-től érvényes Szochós verziójával!

Az összehasonlítás két tojásról szól, az eltérő felső határ, az eltérő mérték és a várhatóan eltérő minimálbér ellenére.

Sebaj.

Az előfizetőknek a táblázat olvasásához jó szórakozást kívánok! (Legalább a rövidített cikket olvasók nem húzzák fel magukat, mert nem látják a számítást).

adózóna.hu

Kedves Olvasónk! Senki nem állította, hogy a minimálbér jövőre 138 ezer forint lesz. A példa felvezető szövegéből kiderül, hogy az azonos mértéket a összehasonlítás érdekében használjuk. Persze a 2019. évi minimálbér összegét sem tudjuk, de az triviális, hogy nem szokott csökkenni. Miután eho nem lesz, hanem csak szocho, csak az utóbbinak lesz felső limitje, mégpedig a cikkben szereplő szabály alapján kiszámítandó összeg. Persze még bármi változhat. Üdvözlettel az Adózóna csapata

Ruszin Zsolt

A minimálbér 2019-ben nem 138.000 Ft lesz, de sebaj. A számításaim szerint az eddigi 450 eFt-os EHO határ így 600 ezer forint környékére emelkedik majd és innentől kezdve minden évben magasabb lesz (a minimálbér ugyanis nem fog csökkeni, soha).

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink