Így számít a külföldi foglalkoztatás a magyarországi járulékfizetésnél

Megosztás Tetszik

A külföldi jogviszonnyal is rendelkező személy magyarországi biztosítási kötelezettségének megállapítása általában rutinszerűen történik, ugyanakkor gyakran merül fel kérdésként, hogy az egyes magyarországi ellátásokra jogosultságot, illetve a vállalkozóként történő biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget miként érinti a külföldön fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony.

Ilyen kérdés például egyéni vagy társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége vonatkozásában a külföldön létesített, heti 36 órát elérő munkaviszony. Nos, ebben az esetben elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a foglalkoztatásra uniós, egyezményes vagy harmadik országban kerül-e sor.

Ha uniós vagy egyezményes országról van szó, akkor nagy valószínűséggel a biztosítás az adott államban áll fenn, és az ott beszerzett A1-es igazolás, illetve jogviszony-igazolás eleve mentesít a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. Ha harmadik országban kerül sor a foglalkoztatásra, akkor elődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az adott jogviszony az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alkalmazásában munkaviszonynak minősíthető-e.

A Tbj. 4. paragrafus h) pontja értelmében munkaviszonyról akkor beszélhetünk, ha a jogviszonyt a munka törvénykönyve előírásai alapul vételével létesítették, vagy külföldi jog választása esetén a munkavégzésre Magyarországon vagy más EGT-tagállam területén kerül sor.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákon keresztül mutatjuk be, mit is jelent ez a gyakorlatban.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.