Így módosulhat a rokkantsági ellátás

Megosztás Tetszik

A tavaly január 1-jétől bevezetett új rokkantsági ellátórendszert javítgatná az eltelt időszakban szerzett tapasztalatok figyelembevételével több kormánypárti képviselő közös indítványa, amelynek módosító javaslatairól várhatóan hétfőn szavaz az Országgyűlés.

A T/12971 irományszámon iktatott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) módosítására vonatkozó javaslatok többek között a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak (rokkantsági/rehabilitációs ellátás) megállapításához szükséges előzetes szolgálati újraszabályozását, valamint a rokkantsági ellátásban részesülők keresőtevékenységére vonatkozó előírást érintik.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult (Mmtv. 2. § (1) bek.), akinek az egészségi állapota – az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait figyelembe véve meghatározott állapota – a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (megváltozott munkaképességű személy), és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított
     volt,
b)  keresőtevékenységet – sem belföldön, sem külföldön – nem végez és
c) rendszeres pénzellátásban – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
     törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásokban, ide nem értve a
     hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért 
     elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a
     szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek
     alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat – nem  
 részesül.

Látható, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság megállapításához – egyéb feltételek teljesülése mellett – öt éven belül 1095 nap biztosítási idő megléte szükséges. Ugyanakkor előfordul, hogy a kérelmező hosszú, esetenként több évtizedes biztosítási előzménnyel rendelkezik, azonban a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül már nincs neki legalább 1095 nap előzetes biztosítási ideje. A probléma legnagyobb arányban a 45-60 év közötti személyeket érinti, ugyanakkor esetükben feltételezhető az, hogy a korábbi időszakokban rendelkeznek előzetes biztosítási idővel. Annak biztosítása érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ne maradjanak rendszeres ellátás nélkül, a javaslat módosítja az előzetes biztosítási időre vonatkozó szabályozást.
Az indokokra figyelemmel a javaslat a következő módosításra irányul:
    a) a kérelem benyújtását megelőző
       aa) 5 éven belül legalább 1095 napon (3 év) át,
       ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át (7 év), vagy
 ac) 15 éven belül legalább 3650 napon (10 év) át
kell biztosítotti jogviszonnyal rendelkezni.

A 2011. december 31-ét követően megállapított „új” (tehát nem a régi nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátásokból átalakított és továbbfolyósított) rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát (Mmtv. 13. § (2) bek. d.) pontja).
(2013. évben 98 000 forint 150 %-a = 147 000 forint)

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, ha az ellátásban részesülő, kereső tevékenységet folytató személy egy évben egyszer a minimálbér másfélszeresét lényegesen meghaladó többletjuttatásban részesül, például jubileumi jutalmat, végkielégítést, vagy egyéb rendkívüli juttatást kap, megszűnik az ellátásra való jogosultsága – annak ellenére, hogy a rendes havi jövedelme nem változik.

Ennek elkerülése érdekében a módosító javaslat arra irányul, hogy a rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenység folytatása esetén az ellátásra való jogosultság csak akkor szűnjön meg, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

A módosítások elfogadásuk esetén 2014. január 1-jétől lépnek hatályba.